„Ismeretlenek megrongálták a budakeszi zsidó temető sírjainak egy részét szombatra virradóra, az ügyben a rendőrség rongálás vétség gyanúja miatt indított nyomozást” – írja a Neokohn április 24-i beszámolójában.

„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI kérdésére azt közölte: a temetőben történt sírrongálásról szombat délelőtt értesültek, és megkezdték a nyomozati munkát.

A helyszínen és a környéken adatokat gyűjtenek, nyomok után kutatnak, és mindent megtesznek a tettesek azonosítása, felkutatása, illetve elfogása érdekében – írták.

Sajtóinformációk szerint az elkövetők kidöntötték, összetörték az amúgy is rossz állapotban lévő síremlékek mintegy felét, az anyagi kár jelentős.”

Eddig a hír maga. Egy magyar zsidó temetőt, egy egykori közösség már így is alig-alig látszó utolsó nyomát megrongálták. A holokauszt magyarországi áldozataink április 16-i emléknapja után, az izraeli jom hásoá, holokauszt nap (idén április 28.) előtt valakik az éjszaka leple alatt védtelen zsidó sírokat rugdostak fel. Talán sosem tudjuk meg, kik és miért tették.

Azonban felhívja a figyelmünket valamire. Arra, hogy még van emléke az elődeinknek, hogy a múltunk nem tűnt el nyomtalanul. Még van hol felvenni a fonalat és tovább folytatni. Ha az országot járjuk, keressük fel a helyi temetőt, ha még megvan! Mit fogunk látni? Egy valaha volt élő, lélegző, eleven közösség lenyomatát. Egy közösségét, amelynek mi vagyunk az örökösei, akiknek az életét mi tudjuk csak továbbvinni azzal, hogy folytatjuk, amit ők elkezdtek, élő, lélegző, eleven közösségeket hozunk létre. Azzal, hogy gyakoroljuk a micvákat, továbbadjuk a hitünket, megőrizzük és büszkén vállaljuk az identitásunkat.

Menachem Mendel Schneerson rabbi, az áldott emlékű lubavicsi Rebbe az tanította, hogy a holokauszt kapcsán nem az a legfontosabb kérdés, amit feltehetünk magunknak, hogy miként őrizzük az áldozatok emlékét, és még csak nem is az, hogy képesek vagyunk-e megérteni, ami történt. Zsidóként a legfontosabb, hogy mihez kezdünk ezzel a mindannyiunkra rótt örökséggel. Ha az energiáinkat az újjáépítésre fókuszáljuk ahelyett, hogy a múltba zárkózunk vagy elrejtjük, ne adj Isten megtagadjuk a zsidóságunkat, akkor győzhetünk Hitlerrel és a „végső megoldással” szemben. Ha lehetőséget adunk arra, hogy felnőjön egy öntudatos és zsidósága iránt elkötelezett nemzedék, akkor legyőzhetjük a gyűlöletet

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 34. szám – 2022. április 28.