A nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából összegyűjtöttük néhány korábban megjelent, vészkorszakkal kapcsolatos írást oldalunkról, hogy ezekkel emlékezzünk a mártírokra.

Oberlander Báruch rabbi: A Kádis mondása, amikor nem bizonyos a halál „Ezekkel a rabbinikus tanításokkal kívánjuk bemutatni az igazi hősiességét azoknak, akik még a halál ajtajában állva is ragaszkodtak a hitükhöz és vallás gyakorlásához. Továbbá szeretnénk élő, és hozzájuk méltó emléket állítani mártírjainknak, hiszen a Talmud (Jövámot 97a.) azt mondja, hogy akinek holta után idézik a szavait, annak olyan « mintha ajkai még a sírban is szólnának ».”

Köves Slomó rabbi: Hit a Holokauszt után „Egy Isten nélküli világban a holokauszt nem lehet teológiai probléma, csupán számadás arról, milyen mélységekig alacsonyodhat le az ember. A kérdés költőivé válik – már nem az, hogy «hol volt Isten a holokauszt idején?», hanem sokkal inkább, hogy: «hol volt az ember a holokauszt idején? »”

Efráim Osri rabbi: A mártírok eltemetése „Ezt a fontos micvát hat hét alatt, 5704. menáchem áv 15. és elul 28. – 1944. augusztus 4. és szeptember 16. – között teljesítettük, mintegy 3000 embert temetve el. Az Örökkévaló vegyen elégtételt értük, és töltse ki bosszúját az Ő ellenségein!”

Oberlander Báruch rabbi: Holokausztra való emlékezés a zsidó vallásjog szempontjából „A magyarországi deportálások többsége nyáron zajlott. Gyerekkoromban a brooklyni Williamsburgban éltünk, egy olyan környéken, ahol magyar holokauszt-túlélők ezrei laktak, akik mind ebben a nyári időszakban mondtak kádist meggyilkolt rokonaik után. Emlékszem, hogy támuz hónapban, ami nyáron van, a pápai zsinagógában volt a falon egy tábla egy egész sor szabállyal arra, hogy kinek van elsőbbsége előimádkozni vagy arra, hogy aTórahoz hívják.”

Az életmentő tfilin „Egy alkalommal csak hosszas keresgélés után találta meg a hóban, de végre nagy nehezen előkerült, és ebből tudta, hogy nem hagyta el az Örökkévaló. A tfilin táplálta benne az erőt, hogy ragaszkodjék hitéhez: úgy érezte, az tartja életben a kínzások közepette.”

Kérdezd a rabbit! Megemlékezés Holokauszt emlékműveknél „A lélek és a gyertya kapcsolatára Salamon király utal a Példabeszédekben (20:27.) “Isten mécsese, az ember lelke”. A zsidó filozófia szerint, a kanóc szimbolizálja a testet, a láng a lelket, a viasz pedig a jó-cselekedet.”

Hallgasson bele, mit mond a rabbi a kárpótlásról!