Helyére került a Szabadság téri német megszállás emlékmű, mégpedig titokban, az éj leple alatt, többszörös kordonnal biztosítva. Az elemeket befóliázva szállították a helyükre, miközben a teret közel száz rendőr biztosította.

A kormány még az év elején jelentette be, hogy szobrot rendelt a német megszállás áldozatainak emlékére. A koncepció alapja az volt, hogy 1944 március 19-én Magyarország elvesztette önrendelkezési jogát, és ami azután történt, az kizárólag a nácik bűne. Ennek alapján alkotta meg Párkányi Raab Péter a szobrot, melynek már a terve is óriási felháborodást váltott ki külföldön és idehaza egyaránt

Lelkes civilek hónapok óta tiltakoztak a helyszínen, és türelmesen vérték, hogy majd népszavazáson fejezik ki ellenérzéseiket a kompozícióval szemben. Ehelyett szombat éjjel suttyomban helyére került az alkotás. Csak utólag derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék nem engedélyezi a népszavazást. A törvényszék indoklása az volt: azért nem lehet népszavazást kiírni, mert a szoborállítást egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.

Az V. kerület önkormányzata előző napon sajtótájékoztatón közölte, hogy bár a tér az ő területükön fekszik, de nem tudnak róla, hogy ott felállítják az emlékművet, az sem tűnik fel nekik, hogy a teret lezárták. A szoborhoz vasárnap reggel körülbelül 200 ember ment ki, hogy tiltakozzon. A pártok is megszólaltak az ügyben, az Együtt-PM például úgy reagált, hogy tűrhetetlen, hogy az Orbán-kormány figyelmen kívül hagyta a széleskörű társadalmi felháborodást és tiltakozást, és annak ellenére állította föl a történelemhamisító emlékművet. A Demokratikus Koalíció szerint jellemző a hatalomra, hogy nem merték fényes nappal felállítani a hazugság szobrát. Úgy viselkedtek, mint aki lopni indul. Ellopni Magyarország becsületét, az áldozatok emlékét, a hozzátartozók soha el nem múló gyászát és fájdalmát.