Lilly Toth 1925-ben született Budapesten, a Wesselényi utcában. Életének 96 éve során nem sok időt töltött az iskolapadban, mégis nagy élettapasztalatra tett szert. Több mint ezer miniatűr könyvből álló gyűjteményét most a Montreali Holokauszt Múzeumban állítják ki. Az értékes gyűjtemény szülőföldje iránti múlhatatlan szeretetéről tanúskodik, bár az asszony életének legnagyobb részét Magyarországtól távol töltötte. Cikkünk a Times of Israel írása alapján készült.
Lilly gyerekként gyakran rosszalkodott az iskolában, ezért sokszor hazaküldték. Később már hiába is próbált volna középiskolába vagy egyetemre járni, tanulás helyett a szomszédoknál bujkált, és többször csak egy hajszálon múlt a megmenekülése. Közvetlen családját elveszítette, ő azonban talpra állt és újrakezdte az életét. Többek között azzal, hogy miniatűr könyveket kezdett gyűjteni. Kis darabokból álló, de annál értékesebb kollekciója összesen 1119 darabot számlál. Az asszony tavaly májusban, nem sokkal a halála előtt a Montreali Zsidó Könyvtárnak ajándékozta a gyűjteményt, amelyben szakácskönyvek, zenei kották és sportról szóló kötetek mellett gyerekkönyvek és Shakespeare művei is megtalálhatók.
A könyvtár Lilly Toth halálának első évfordulója alkalmából rendezett tárlatot az érdekességekből.
A könyvgyűjtemény Kanada egyik leggazdagabb ilyen jellegű kollekciója. A könyvek nagy száma és széles tematikája mellett abban is különleges, hogy számos magyar nyelvű kiadványt tartalmaz.
A kiállítás kurátora, Kristen Howard történész elmondta: ahhoz, hogy egy könyv miniatűrnek számítson, elengedhetetlen a kötés megléte, illetve kisebbnek kell lennie, mint 7,6 x 7,6 cm. Az ennél valamivel nagyobb, legfeljebb 10 cm méretű könyvek a makrominiatűr, míg a két és fél centiméternél kisebbek a mikrominiatűr kategóriába esnek. Létezik az ultra-mikrominiatűr besorolás is, amelybe a hatvan milliméternél kisebb könyvecskék tartoznak. Lilly gyűjteményében mind a négy kategória képviselői megtalálhatók. Néhányuk olyan apró, hogy szövegük csak nagyítóval olvasható.
A gyűjtők szerint a miniatűr könyvek vonzereje nem csupán aranyosságukban rejlik. „A miniatűr könyvek izgalmasak” – mondta Howard.
„Különösségük mellett praktikusak is, hiszen könnyen szállíthatók. Ha az embernek a birtokában van egy drága és megbecsült darab, mint például egy vallásos tartalmú könyv, akkor egyszerűen magánál tarthatja a zsebében vagy a pénztárcájában. Ráadásul különleges érzést jelent Isten minden szavát [a Bibliát] vagy Shakespeare összes művét egyszerre kézben tartani.”
Lilly gyűjteményében szerepel egy, a XX. század elején nyomtatott angol-jiddis szótár, amely nem kevesebb mint 1200 szót, minta párbeszédeket és szólistákat tartalmaz, mindezt egy tenyérnyi könyvecskében. A szójegyzet szavai érdekes módon elsősorban ételekhez kapcsolódnak.
„Az ember magával vihette a szótárt az étterembe és gyorsan, hatékonyan rendelhetett.”
Toth szekuláris zsidó családban nevelkedett, ezért gyűjteményében zsidó és keresztény könyvek egyaránt megtalálhatók, köztük néhány száz éves példányok is vannak. A Bibliák és egy díszes héber-magyar pészahi hágádá mellett egy hétnyelvű, keresztény imádságoskönyv is fellelhető a könyvek között. Ez utóbbi öt milliméternél kisebb méretével nemcsak klasszikus ultra-mikrominiatűr, hanem a kollekció legkisebb tagja is.
A vallásos irodalmat képviseli az a rövidített héber-angol imakönyv, melyet az Egyesült Államok hadseregének kötelékében szolgáló katonáknak szántak. Első kiadása 1917-ben látott napvilágot, néhány nappal azt követően, hogy az Egyesült Államok bejelentette, hogy hadba száll Németország ellen.
Kapcsolat Magyarországgal
A gyűjteményben a legtöbb könyv magyar nyelvű, de angol, héber, francia, spanyol, német és orosz nyelvűek is találhatók benne.
„A huszadik század közepén a miniatűr könyvek gyűjtői a magyar nyelvű miniket a legjobb és legdrágább ilyen jellegű darabok között tartották számon. Ennek az az egyik oka, hogy többnyelvűek voltak, így nemcsak csodálni tudták őket, hanem sok helyen el is tudták őket olvasni.”
Howard szerint az asszonyt leginkább azért vonzották ezek a könyvek, mert kapcsolatot jelentettek a gyerekkorához és a gyökereihez.
„Lilly kanadai élete során is fenntartotta a kapcsolatot a Magyarországon élő rokonaival és barátaival. A könyvek fontos kapcsolódási pontot jelentettek a saját kulturális örökségéhez.”
Eddie Paul, a könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kötetek az asszony családjának műveltségéről és kifinomultságáról tanúskodnak. „Nagyvilági szülei voltak. Az Osztrák-Magyar Monarchiából származtak, ez volt az életük. Lilly minden bizonnyal már fiatalon találkozott művészetekkel, zenével, a kultúra és a szépség különféle megnyilvánulásaival.” Paul szerint a holokauszt is szerepet játszott a gyűjtemény kialakításában: „A holokauszt arra motiválta az embereket, hogy szép dolgokat alkossanak és meg is őrizzék őket, hogy mások is élvezhessék a szépségüket”.
„Azért ismerjük Lilly történetét, mert megosztotta velünk” – mondta Andor Eszter, a múzeum egyik munkatársa.
„Minden egyes visszaemlékezés fontos és hálásak vagyunk minden túlélőnek, aki elmondta, illetve elmondja nekünk a történetét.”
Újjáépítette az életét
Lilly Toth Budapesten született Glück Viktor és a Prágából származó Carla Ehrlich egyetlen gyermekeként. Magyarország 1944-es megszállását követően apját kényszermunkára küldték, később Ausztriában agyonlőtték. Anyját, nagynénjét és nagybátyját a nyilaskeresztesek tartóztatták le és lőtték agyon Győr mellett, közel az osztrák határhoz. Lilly a szomszédaiknál keresett menedéket, ám valaki elárulta őt és menekülnie kellett. „Egy barátjával a Duna mellé vitték és összekötözték őket” – mondta Paul. A barátját lelőtték.
„Lillynek sikerült kioldania a kötelet és egy kilométernyit úszott a jeges folyóban.”
Egy magyar rendőrtiszt mentette ki a vízből, ám miután megtudta, hogy zsidó, átadta a német katonáknak. Ők a zsidó kórházba szállították. Toth elkerülte a deportálásokat, és végül a nyilaskeresztesek egyik központi épületének takarítónőjeként, származását titkolva élte túl a háborút.
Az asszony 1956-ban költözött közeli rokonaihoz Montrealba. Ezt követően alapozta meg a miniatűröket tartalmazó gyűjteményt, melyek hálószobájának erre a célra készített polcain kaptak helyet.
„A magyar forradalom volt Lilly életének második nagy törése. Érthető, hogy az igencsak traumatikus élményeket követően az ember olyasmit kezd gyűjteni, amit nagyon könnyű szállítani.” Andor Eszter szerint érthető, hogy egy holokauszttúlélő olyan könyveket gyűjtött, amelyekkel könnyen lehet menekülni.
„Ha az ember a zsidó nép történelmére gondol, elképzeli, hogy hányszor kellett pillanatok alatt elmenekülnünk.”
„Lilly figyelemre méltó asszony volt” – mondta Paul, aki egy évvel a halála előtt látogatta meg Lillyt az otthonában, hogy megtekintse a gyűjteményt, amelyet a könyvtár örököl.
„Számára a kollekció nem volt olyan különleges, úgy érezte, mintha mindenkinek lett volna egy ilyen gyűjteménye. Soha nem születtek gyermekei, és úgy érzem, hogy bizonyos értelemben ezek a könyvek voltak a jelképes gyerekei.”
„Az ellenállóképesség a túlélők körében gyakori tematika. Nemcsak túléltek, újjáépítették az életüket. Nagyon fontos, hogy a következő nemzedék ne csupán a pusztulást, hanem az újjáépítést is lássa” – mondta Andor Eszter.
A Montreali Zsidó Könyvtár és a Montreali Holokauszt Múzeum közös projektjeként létrejött kiállítás Toth élete és öröksége előtt rója le tiszteletét. A kiállítás darabjai ide kattintva online is megtekinthetők.
Fotó: Youtube