A Tórában 613 parancsolat van, köztük 248 pozitív parancsolat („tedd”) és 365 tiltás („ne tedd”). De mit is jelent a micva szó? Az egyik értelmezést az aish.com Facebook-oldalán olvashatjuk.
A héber „micva” – מצוה – szót többnyire parancsolatnak fordítják, ám ez a meghatározás nem teljesen felel a szó valódi értelmének. A micva ugyanis nem parancs – azt héberül úgy mondják: pkudá – פקודה. A szó a cevet – צוות – csapat szóval mutat nyelvi rokonságot, hiszen ugyanazok a betűk alkotják a gyökerüket.
Ahogy az ember egy csapathoz csatlakozik és lehetőséget kap a részvételre, úgy a micva is lehetőség.
Sokan úgy vélik, hogy a micva valami olyasmi, amit az ember Isten érdekében, az Ő számra csinál. Vagy hogy a világ Teremtője, a Mindenható Isten számára valamiképpen hasznot vagy előnyt jelent, ha micvákat teljesítünk.
Ha jobban belegondolunk, hogyan lenne lehetséges, hogy egy mindenható, mindennél és mindenkinél erősebb és mindentudó Isten számára az jelenti a hasznot és az előnyt, ha követjük a parancsolatait? Mit számíthat Istennek, ha nem dolgozunk szombaton, megtartjuk a Tórában előírt ünnepeket, kóser háztartást vezetünk vagy megtiszteljük a szüleinket?
A helyzet az, hogy nem Neki számít. Hanem nekünk. Saját magunknak. A micva ugyanis lehetőség. Ha az ember él a lehetőséggel, megismeri és felméri annak mély értelmét – akkor minden egyes micva megtételével jobbá teheti a saját életét. Ha azonban elszalasztunk akár csak egy alkalmat is, hogy megtegyünk egy micvát, azzal megfosztottuk magunkat egy lehetőségtől.