Miért nem hisznek a zsidók Jézusban? – válaszként Shraga Simmons rabbi írását idézzük anélkül, hogy bármely más vallást megkérdőjeleznénk. Cikkünk kizárólag a zsidó filozófia álláspontját ismerteti.

Röviden azt mondhatjuk, hogy a zsidók nem hisznek abban, hogy Jézus volt a messiás, mivel:

• nem teljesítette a messiásra vonatkozó próféciákat
• nem testesítette meg a messiásra vonatkozó személyes követelményeket
• a Jézusra „utaló” bibliai idézetek valójában félrefordítások
• a zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson nyugszik.

Először is nézzük, mi az, hogy messiás. A magyarban használatos kifejezés a héber másiách – felkent szóból származik és többnyire az Isten szolgálatára olajjal felkent személyre vonatkozik.

1. Jézus nem teljesítette a messiásra vonatkozó próféciákat

A messiásra vonatkozó bibliai próféciák egyik központi eleme az az ígéret, hogy a messiás eljövetele után a világ tökéletes lesz: teljes béke lesz és mindenki elismeri Isten uralmát. Prófétáink elmondják továbbá, hogy a messiás felépíti a harmadik Szentélyt, minden zsidót összegyűjt és visszahoz Izrael Földjére és a világ békés, gyűlölet, elnyomás, szenvedés és betegség nélküli hellyé válik, emellett minden nép elismeri majd Istent királyának. Amennyiben e feltételek közül akár csak egy olyan is van, amelyik nem teljesül, akkor az illető személy nem lehet a messiás. Mivel mindeddig egyetlen személy sem teljesítette be mindezen jövendöléseket – sem Jézus, sem Bár Kochvá, sem pedig Sábtáj Cvi –, a zsidók még mindig várják a messiás eljövetelét. Míg a keresztények abban hisznek, hogy Jézus második eljövetel alkalmával teljesíti majd mindezeket, a zsidó forrásokból kitűnik, hogy a messiás az eljövetele után azonnal beteljesíti a próféciákat. A Tánáchban (zsidó Biblia) nincs szó második eljövetelről.

2. Jézus nem testesítette meg a messiásra vonatkozó személyes követelményeket

a) Prófétaság

A messiás a történelem második legnagyszerűbb prófétája lesz, nála csak Mózes nagyobb. A prófécia csakis Izraelben létezhet, amikor a világ zsidóságának legnagyobb része az ígéret földjén él. Erre a polgári időszámítás kezdete előtti 300 óta nem volt példa. Ezra idejében a zsidók legnagyobb része Babilóniában maradt, és az utolsó próféták (Chágáj, Zechárjá, Máláchi) halálával a prófécia megszűnt. Jézus mintegy 350 évvel később lépett a színre, vagyis nem lehetett próféta.

b) Dávidi dinasztia

A próféciák közül sok arról beszél, hogy a tökéletesség korában Dávid király leszármazottja uralkodik majd Izraelben. A messiásnak apai ágról Dávid házából kell származnia. Mivel a keresztény felfogás szerint Jézusnak nem volt emberi apja, nem származhatott Dávid házából. A zsidó források szerint a messiás szülei emberek és a messiás ugyanolyan emberi adottságokkal rendelkezik, mint bárki más, nem lesz félisten és nem lesznek természetfölötti tulajdonságai sem.

c) Tórahűség

A Tórából tudjuk, hogy a micvák, vagyis parancsolatok örök érvényűek, és aki megváltoztat akár egyet is közülük, az hamis próféta. A keresztény Újtestamentumban Jézus több helyen is ellentmond a Tórának, és kijelenti, hogy a parancsolatok érvényüket vesztették.

3. A Jézusra „utaló” bibliai idézetek valójában félrefordítások

A Tánách szövegét csakis a héber eredetit tanulmányozva lehet megérteni, nem pedig fordításokból.

a) A szűz fogant

A szűz által világra hozott gyermek gondolata Jesája (Ézsaiás) próféta egyik mondatának félrefordításából ered, ahol a „fiatal lány” jelentésű álmá szót fordították szűznek. Az első században még éltek azok a pogány hitek, melyek szerint az istenségek megtermékenyíthették a halandókat.

b) A szenvedő szolga

Szintén Jesája könyvének egyik fejezetének félreértelmezéséből adódik a szenvedő szolga gondolata. A próféta a szétszóratás és a megváltás kapcsán Izrael népéről egységként, egyes számban ír. A zsidó források gyakran hivatkoznak „Isten szolgájaként” a zsidó népre, így, egyes számban, sőt, Jesája maga is többször leírta, hogy Isten szolgája Izrael népe. Ez a fejezet a népek által megsebzett, összetört és a vágóhídra hajtott bárányhoz hasonlított zsidó népről szól, és ezt a hasonlatot számos más helyen is megtaláljuk a zsidó forrásokban. A próféta szerint a megváltáskor a népek felelősséget vállalnak majd a zsidók ellen elkövetett tetteikért.

A zsidó hit kizárólag nemzeti kinyilatkoztatáson nyugszik

A zsidóság nem egyetlen ember azon kijelentésén alapul, hogy Isten megjelent neki (hiszen ez ellenőrizhetetlen), és még ha az illető bizonyos csodák megtételére is képes, akkor sem ismeri el prófétának, hanem kizárólag olyan embernek, aki különleges erőkkel rendelkezik. A Tóra maga is kijelenti, hogy Isten időnként különleges erőt ad sarlatánoknak is, hogy próbára tegye a zsidók hűségét.

A zsidóság az egyetlen nép, amelyik hitét nemzeti méretű revelációra alapozza. A Szináj-hegynél Isten az egész néphez szólt, nem egyetlen emberhez. Ha Isten vallást akar teremteni, logikus, hogy ezt mindenkivel közölje, ne csupán egy személlyel. A zsidóság nem csodákon alapul. Mindannyian ott voltunk a Szináj-hegy lábánál több mint 3300 évvel ezelőtt és mindannyian részesei voltunk a kinyilatkoztatásnak.

Messiásvárás

A világnak nagy szüksége van a messiás eljövetelére. Mivel siettethetjük a folyamatot? A legjobb, ha mindenkivel nagylelkűek vagyunk, szeretettel fordulunk más emberek felé, tőlünk telhetőleg a lehető legjobban betartjuk a parancsolatokat és másokat is erre biztatunk.

Úton vagyunk a messiási idők felé. A zsidók nagy számban tértek és térnek vissza az Ígéret Földjére, az ország pedig ismét zöldell és virágzik. A zsidók közül egyre többen térnek vissza a hagyományokhoz is, és tartanak be mind több parancsolatot. A messiás bármelyik nap eljöhet, minden tőlünk függ. Ha mi készen állunk, Isten sem késlekedik majd.