Előbb vagy utóbb mindenkiben felmerül a kérdés: hogyan hosszabbíthatjuk meg napjaink számát? Rachel X. Landes, a Forward újságírója két orvos és egy 98 éves zsidó hölgy segítségével kereste a választ.

Molveine Karan a levegőbe emelte karjait, majd megérintette a földet és a nyakával köröket rajzolt. „Ha nem csinálod, olyan merev leszel, mint egy deszka” – mondta a 98 éves hölgy, aki dél-brooklyni lakásában fogadta Rachel X. Landest, a Forward újságíróját.

Karan. akinek a makula-degeneráció és az enyhe halláskárosulás ellenére az átlagosnál jobb az egészségi állapota, minden nap elvégzi a szokásos egyórás tornáját nyújtásokkal és erősítő feladatokkal, majd visszatér ágyába aludni egy órára. „Még mindig dolgoznék, ha tudnék olvasni” – jelentette ki.

Amikor a tudósok körében felmerül az öregedés vagy a várható élettartam témája (az Egyesült Államokban a férfiak várható élettartama jelenleg 76, a nőké 81 év), legtöbbször a környezeti tényezők és az életmód (mozgás, táplálkozás) szerepét szokták kiemelni. Dr. Nir Barzilai (képünkön) izraeli orvos szerint azonban a gének szintén kulcsszerepet játszanak; hozzátéve, hogy csupán idő kérdése, és az öregedés hatásait szintetikusan is vissza lehet majd fordítani.

Az 1998-ban Longevity Genes Project néven indított kutatásának középpontjába Barzilai az askenázi zsidóságot állította. Az orvos meggyőződése, hogy a hosszú élet titkát az olyan időskorú askenáziak génjeiben kell keresni, mint amilyen Karan is. Barzilai azt reméli, hogy a jövőben sikerülhet majd olyan gyógyszeres kezeléseket kidolgozni, melyek képesek a hosszú élethez hozzájáruló géneket utánozni és ezzel megakadályozni a klasszikus időskori betegségek, például az Alzheimer-kór vagy a cukorbetegség kialakulását.

hosszu_elet

Ezen a ponton le kell szögezni: az askenázi zsidók nem élnek tovább, mint mások. Barzilai azért vizsgálja az askenáziakat, mert egyedi génösszetétellel bírnak. Ahogy például az izlandiak esetében, úgy az askenáziaknál is megfigyelhető egy „szűk keresztmetszet” hatás (bottleneck-effect). Ezekben a csoportokban kisszámú közös ősre vezethetőek vissza a családfák, így a génállományuk vizsgálata is könnyebb feladatot jelent a tudósok számára, akik a különböző betegségek vagy épp a hosszú élet titkait kutatják.

És mik azok a kulturális tényezők, amik még jó vizsgálati tárggyá teszik az askenázi zsidókat? A viszonylag hasonló társadalmi-gazdasági helyzetük. – Ez nagyon fontos. Ugyanis az egészségmegőrzésben fennálló különbségek összefüggnek az oktatással és jövedelemmel is  – hangsúlyozza Barzilai.

Barzilai azt állítja, hogy a legtöbb embernél 20 százalékban a gének, 80 százalékban pedig a környezet befolyásolja az egészségi állapotot idős korban, azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a Karanhoz hasonló személyeknél a genetika sokkal nagyobb szerepet játszik.

„A férjem orvos volt, úgyhogy nem ettem túl helyesen és nem is igazán edzettem” – erősít rá erre a feltételezésre mosolyogva az idős hölgy, aki szintén a génjeinek tulajdonítja magas életkorát, azt is kiemelve, hogy csak a nyolcvanas éveiben kezdett el rendszeresen mozogni.

Barzilai és csapata a Karanhoz hasonló idős embereket vizsgálva jelentős felfedezésekre tettek szert az elmúlt 17 év során: rájöttek, hogy az egészséges száz éves embereknél nagyon magas a HDL (más néven „jó”) koleszterinek szintje az artériákból származó vérrögök kialakulásáért felelős, más típusú koleszterinekkel szemben. A többi emberrel összehasonlítva a százévesek HDL koleszterinjének szintje csaknem kétszer magasabb.

A vizsgálatok eredményeként Barzilai két gént talált, amelyek a HDL koleszterinek szabályozásáért felelősek. Az egyik a CTEP-gén, amely a szív-és érrendszeri betegségek, valamint az Alzheimer-kór és a kettes típusú diabétesz ellen nyújt védelmet; a másik pedig az APOC3 nevű gén, amely szintén a cukorbetegség és szívbetegség ellen erősíti a szervezet védelmét. Továbbá az ADIPOQ nevű gén is hozzájárul az időskori egészség megőrzéséhez, ez ugyanis a cukorbetegség és gyulladás ellen is hat. Barzilai abban bízik, hogy hamarosan sikerül majd olyan gyógyszeres kezeléseket kidolgozni, melyek képesek imitálni ezeket a géneket és biztosítják a hosszú és egészséges életet.

Dr. Richard Besdine, az Alpert Medical School professzora és a Brown Egyetem munkatársa más szempontból közelíti meg az időskori egészség témáját: szerinte Karan esete kivételnek tekinthető. A hetvenes éveiben járó orvos inkább az átlagos vélekedést osztja, azaz egyetért azzal, hogy leginkább a megfelelő étkezés és a fizikai edzések járulnak hozzá az egészség megőrzéséhez. Szerinte a kulcs nem más, mint napi 30 perc aerobic testmozgás – de még a séta is több, mint a semmi.

A mediterrán típusú étrendet (azaz a vörös húst mellőző, de zöldségekben és olívaolajban gazdag ételeket – némi vörösbor kíséretében) ajánlja és nem gondolja, hogy az öregedésre egyfajta betegségként kellene tekinteni.

„Hogy az öregedés betegség lenne? Nem. Inkább a sebezhetőség növekedését jelenti? Természetesen” – mondta Besdine, aki egyet ért abban Barzilaival, hogy nem elégséges csupán az életkort növelni, az igazán jelentős áttörést az jelentené, ha sikerülne az időskori betegségeket megfelelően kezelni – mivel senki nem szeretne úgy száz évig élni, ha tudná, hogy élete utolsó húsz évét kénytelen lesz kórházban tölteni.

A megoldás érdekében a Federal Drug Administration (FDA) nemrég tárgyalásokba is kezdett annak érdekében, hogy kezdetét vehesse a Treating Aging with Metformin nevű klinikai kezelési program Amerikában. Egy kutatócsoporttal együttműködve Barzilai a metformin hatását szeretné mélyebben megvizsgálni, melyet már háromezer 70-80 év közötti, kettes típusú diabétesztől szenvedő beteg esetében alkalmaztak fél évszázada, öt és hét éves szakaszokban.

A metformin bizonyítottan csökkenti a májban történő glükóz-képződést és növeli az inzulinérzékenységet, továbbá az egereken és férgeken végzett kísérletek alapján hozzájárul az egészség megőrzéséhez magas életkorban is. Barzilai reméli, hogy egyben a szívbetegségek, a rák és a kognitív leépülés kialakulását is képes lesz késleltetni az emberek esetében.

„Ez nagyon fontos, mert az öregedés válik a kezelés célpontjává” – hangsúlyozta Dr. Barzilai, aki kutatásaival és elszántságával egyre nagyobb elismertségre tesz szert világszerte.

zsido.com/Forward

Képek forrása: forward.com/healthspancampaign.org