Megtartják a széder estéket az ostromlott, Párizs melletti zsidó közösségben

Saint-Denis zsidó lakosai nem adják fel a küzdelmet. A gyújtóbombás támadások után is folytatják hagyományaik gyakorlását. 

Saint-Denis kommunista polgármestere azt tanácsolta a település zsidó lakosainak az első támadás után, hogy egy időre húzzák meg magukat. „Eszünk ágában sem volt megfogadni a tanácsát” – mondta Yisroel Belinow rabbi. A lubavicsi küldött feleségével, Rivkyvel és testvérével, Mendellel működteti a városi Chábád-házat. Bujkálás helyett Belinowék megszervezték Saint-Denis első közösségi széder estjét, amely azóta hagyománnyá vált, és minden évben száz résztvevővel számolhatnak. A kezdeményezés sikerét annak tulajdonítják, hogy képesek voltak egységbe tömörülni az antiszemita incidensek elszaporodásakor. „Ez volt a legmegfelelőbb válasz, amit a támadásokra adhattunk.”- mondta Belinow rabbi.

Az első komolyabb támadás 2009-ben történt, amikor molotov-koktélokat hajítottak a zsinagógának is otthont adó chábád-házra. A rendőrségi vizsgálat később 15 fel nem robbant gyújtóbombát is talált az épületben, egyet a gyerekek játszósarkában.

Saint-Denis egykor nagy létszámú zsidó közösséggel büszkélkedhetett, mára 15 ezren maradtak. A többiek biztonságosabb városnegyedekbe költöztek. Az elvándorlás a kétezres években gyorsult fel, amikor rendkívüli módon megsokasodtak a zsidóellenes incidensek, és már nem volt biztonságos kipában közlekedni az utcákon. A városban korábban négy zsinagóga működött, ma már csak a Chábád-ház várja a híveket. Az iszlám radikalizmus mellett a köztörvényes bűnözés is sújtja a települést. A vasútállomáson nyíltan árusítanak kábítószert, magas a munkanélküliség és sok fiatal csapódik bandákhoz. Tavaly novemberben, a 130 életet követelő párizsi merényletek után két terroristát lőttek le a rendőrök Saint-Denis utcáin. A terrorellenes műveletek idején a zsinagógát zárva kellett tartani. Belinow rabbi hisz abban, hogy fénnyel kell a sötétség ellen harcolni, és a következő hónapban nyilvános hanukai gyertyagyújtást szervezett a városban.

A Chábád-ház közösségében családias a hangulat. Az ide járók mind tegezik egymást és jó barátságban vannak. „A külső körülmények arra ösztönzik a zsidókat, hogy a közösség keretein belül keressenek társaságot maguknak, ezért is van nálunk mindenki olyan szoros viszonyban egymással. Ha olyan emberek között élsz, akik meg akarnak ölni, akkor a saját közösségedben érdektelenné válnak a nézetkülönbségek és a formalitások.”  – mondta a kétgyermekes Irene Benhamou. A nő kisebbik fiát egy antiszemita támadás során késsel fenyegették meg az utcán tavaly, ezért átköltöztek a közeli Noisy-Le-Grand-ban, de a közösségi eseményekre még visszajárnak Saint-Denis-be.

Sokaknak azonban talán az idei széder lesz az utolsó a városban, mert élnek a peszáchi hágádá záró mondatával: „Jövőre Jeruzsálemben!” – és Izraelbe vándorolnak. Így tesz a hatvan éves orvos, Ascher Bouaziz is, aki csatlakozik a 2014 óta Izraelbe emigrált 20 ezer francia zsidóhoz. „Nem érzem itt magam biztonságban. Miután nyugdíjba megyek, szeretnék úgy végigsétálni az utcán kipával a fejemen, hogy közben ne kelljen támadástól tartanom” – magyarázta döntését Bouaziz.

Belinow rabbi humorral oldja a levegőben érezhető feszültséget: „Az a szokás, hogy a széder estén mindig eggyel több terítéket teszünk az asztalra, mint ahány vendéget hívtunk, hogy Élijáhu próféta érezze, szívesen látjuk. Nálunk csupán annyi a különbség, hogy Élijáhun kívül még négy francia katona is tiszteletét teszi a széderen.”

Forrás: Arutz7