Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

A Gáza-övezetet uraló Hámász terrorszervezet múlt péntekre meghirdette az “egymillió ember menetét”: az övezet lakóinak demonstrációját az izraeli határkerítésnél. Végül 30 ezer résztvevő jelent meg, és a tömeg egy része köveket, gyújtóbombákat és égő gumiabroncsokat dobált az izraeli katonákra, illetve voltak, akik megpróbáltak átmászni a kerítésen. A hadsereg vezetése a megelőző napokban arab nyelvű tájékoztatókampányban figyelmeztette a gázaiakat, hogy nem tűrnek semmilyen határsértést, és kérték az embereket, hogy ne dőljenek be a Hámász erőszakra buzdító propagandájának. A tervek szerint a rendzavarás egészen Izrael (polgári dátum szerinti) 70. születésnapjáig tart, mely egyben az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetésének dátuma is lesz, illetve az arabok is ezen a napon emlékeznek meg a zsidó állam kikiáltásáról, igaz, ők a “nakba” (tragédia) nevet adták az események. A Hámász mintegy 10 millió dollárt különített el az erőszakos demonstrációk finanszírozására.

A megmozdulás során 16 gázai arab vesztette életét, közülük legalább tízen a Hámász fegyveresei voltak. Holttestük mellett gépfegyvereket és kézigránátokat találtak. Mintegy 1500 ember sérült meg, elsősorban a tömegoszlatáshoz használt eszközök miatt. A terrorszervezet gyerekeket is a kerítéshez küldött, egy hétéves kislányt a katonák helyeztek biztonságba és juttattak vissza szüleihez. Az ENSZ természetesen Izraelt tette felelőssé a kialakult helyzetért. António Guterres főtitkár vizsgálatot követelt a halálesetekkel kapcsolatban. A világszervezet biztonsági tanácsának elítélő nyilatkozatát az Egyesült Államok vétója hiúsította meg.

Izraelben a radikális-baloldali Merec pár újonnan megválasztott vezetője, Támár Zandberg kritizálta a biztonsági erőket és követelt vizsgálatot. Véleménye szerint a katonák “túl könnyedén húzták meg a ravaszt a fegyvertelen tüntetőkkel szemben”. Ávigdor Lieberman védelmi miniszter válaszában a következőket mondta: “A hadsereg elszántan és nagy szakértelemmel verte vissza a Hámász katonai szárnyának fegyvereseit, pontosan úgy, ahogy elvártuk tőlük. Miattuk tudta Izrael lakossága békében és biztonságban megülni a széder estét. Nem értem, hogy ez a képmutató társaság miért követel vizsgálatot. Úgy tűnik megzavarodtak, és azt gondolják, hogy a Hámász a Woodstock fesztivált rendezte meg és inkább virágokat kellett volna küldenünk nekik. Sajnos a Merec párt már régóta nem az izraeli érdekekért dolgozik. Mára ők váltak a palesztinok képviselőivé a Kneszetben”. Zandberg korábban Arafat sírja mellett fotózkodott Rámállában, illetve feltűnt egy lelőtt terrorista tiszteletére rendezett gyászünnepségen is.

 

Izraelben mindenki megülte a szédert

A gázai események ellenére Izraelben nyugodtan telt a széder este. Egy felmérés tanúsága szerint az izraeli közül szinte mindenki, a zsidó lakosság 97%-a megüli a szabadság ünnepét és 64%-uk végigmondja az egyiptomi kivonulás történetét elbeszélő hágádá szövegét. Utóbbiak 87%-a számára az is evidens, hogy az egyhetes ünnep alatt kizárólag peszáchra kóser élelmiszereket fogyasztanak. A társadalmi csoportokat külön-külön is vizsgáló kutatásból az is kiderült, hogy még a magukat teljesen szekulárisnak mondók 22%-a is szükségét érezte, hogy a hágádát olvassa a széder közben. Az izraeliek 63%-a nyilatkozta, hogy az ünnep előtt alaposan kitakarítják otthonukat, és megszabadulnak a kovászos ételektől. A megkérdezettek kétharmada pedig elmondta, hogy mind otthon, mind pedig házon kívül odafigyelnek a peszáchi étkezési előírások betartására.

Dzsábár, a peszáchi felvásárló

De mi történik azokkal a kovászos élelmiszerekkel, melyeket nagy értéküknél fogva nem semmisítenek meg az ünnep előtt? Ilyen például egy üzlet árukészlete, vagy egy magánember 18 éves single malt whiskey-je. Ezeket a termékeket gondosan elzárják és eladják egy nem zsidó személynek, majd peszách után a tulajdonjog visszaszáll az eredeti tulajdonosokra. Izrael hivatalos kovászos-felvásárlója egy arab szállodai dolgozó, Huszein Dzsábár, a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Abu Gos lakója. Az ünnep beállta előtt egy nappal Dzsábár üzleti találkozóra hivatalos, melyen részt vesz a két országos főrabbi és a pénzügyminiszter. A szerződés értelmében Dzsábár előleget fizet az ország kovászos élelmiszereiért, és vállalja, hogy az ünnep után megadja a teljes eladási árból hiányzó összeget is. Amennyiben ezt elmulasztaná, úgy az üzlet semmis, a kovászos visszaszáll az eredeti tulajdonosra, ő pedig visszakapja a már kifizetett előleget. Természetesen az elmúlt 20 évben Dzsábár még egyszer sem állt elő a teljes összeggel…

“Csütörtök délben a főrabbinátusra mentem, hogy megkössük az üzletet. A szerződés szerint ki kellett fizetnem 50 000 sékel előleget, a fennmaradó 300 milliót pedig az ünnep után kell átutalnom. Én vásárolom meg a rendőrség, a katonaság és mindenki más kovászos élelmiszerét. A családom és a barátaim is támogatnak, és minden évben segítenek előteremteni a szükséges pénzt. Szívesen segítünk, miért ne tennénk?” – mondta Dzsábár. A szerződésben minden állami tulajdonú vállalat, szerv és intézmény, illetve a települések rabbijainál aláíró magánemberek kovászos termékei szerepelnek. Dzsábár 1998 óta tölti be a peszáchi felvásárló szerepét, miután elődjéről kiderült, hogy valójában zsidó…

zsido.com