Meglett a gyilkos – Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

A fiú megölt egy hatgyerekes anyát, a család büszke rá

Az elmúlt hét tragikus eseménnyel kezdődött: saját otthonában, leánya szeme láttára késelték halálra Dafna Meirt. A hatgyermekes anya támadóját egy közeli arab faluban tartóztatta le a hadsereg. Az elkövető egy 16 éves fiatal, akinek a családja örömét fejezte ki a támadás után, apja pedig büszkeségének adott hangot „fia mártírrá válásának alkalmából”.

Rabbi Eli Ben Dáhán miniszterhelyettes szerint meg kell vizsgálni, hogy a fiatalkorú elkövető családjának milyen felelőssége lehetett a gyilkosság kitervelésében. „Egy 16 éves fiatal, aki képes ilyesmit elkövetni, az egy olyan gyerek, akit arra neveltek, hogy a zsidók meggyilkolása nemes cselekedet. Ezért a terrorista családjának kiutasítására szólítom fel a kormányt, hogy elejét vegyük a hasonló támadásoknak a jövőben.”

Egy nappal később Tekoában támadt késsel egy terhes asszonyra egy terrorista. Egy közelben tartózkodó civil az önvédelmi fegyverével lelőtte a támadót. A 19 éves betlehemi lakos Tekoa biztonsági kerítésén vágott lyukat, és azon át jutott be a település ipari negyedébe, ahol egy ruhaboltban próbálta az ott lévő nők egyikét meggyilkoni. Áldozata, a 30 éves Michál Froman azóta elhagyhatta a kórházat és a vizsgálatok szerint magzatát nem érte sebesülés.

A támadás helyszínén tett látogatást Náftáli Benet oktatásügyi miniszter és Ájelet Sáked külügyminiszter, akik a közelgő tu bisvát, azaz a fák újéve alkalmából facsemetéket ültettek Tekoában. A településen működő, vallásos és szekuláris diákokat együtt oktató iskola növendékei előtt Benet a következőket mondta: „A terroristák meg akarnak törni minket. Csak akkor lesznek képesek elfogadni a tényt, hogy mi is itt élünk, ha látják, hogy településeink egyre csak virágoznak, és megértik, hogy nincs reményük arra, hogy palesztin államot alapítsanak ezen a helyen.”

Szombaton következett az újabb merényletkísérlet. A Jeruzsálemhez közeli Ánátot kapujában szolgálatot teljesítő biztonsági őrre támadt késével egy 13 éves arab lány. Az őr nem sérült meg, a támadóját ért lövés azonban végzetesnek bizonyult. Az elkövető apja szerint lánya egy családi veszekedés után hagyta el otthonát, azzal a szándékkal, hogy öngyilkosságot kövessen el. A New York Times a már megszokott tárgyilagossággal adott hírt az esetről: „13 éves palesztin lányt lőtt agyon egy izraeli biztonsági őr”.

Európa tovább finanszírozza a terroristák családjait

Mindeközben Mahmud Ábász és kormányának tagjai hősöknek nevezték a terroristákat, és az intifáda folyatására szólították fel a Palesztin Autonómia fiataljait. Száeb Erákát a PFSZ főtitkára elutasította a diplomáciai megoldást, véleménye szerint „az Izraellel való tárgyalás csupán időpocsékolás”. A Hatóság havi járadékot fizet a „mártírok” családjainak, a terroristákról pedig iskolákat és közterületeket neveznek el. Az erre fordított összeg nagy részét a külföldről érkező támogatások fedezik. A héten az Európai Unió jelentette be, hogy újabb 9.5 millió eurót utal át Ábásznak.

Herzog: így nem lehetséges a palesztin állam

Az eseményekre reagálva szokatlan nyilatkozatot adott Chájim Herzog, a baloldali Munkapárt vezetője, aki a konfliktus megoldását eddig egy arab állam létrehozásában látta Jehuda és Somron területén.  „Ez lenne a célom, erről szeretnék tárgyalni, eziránt vagyok elkötelezett, de nem hiszem, hogy ez lehetséges volna. A palesztinok gyűlölete és a folyamatos uszítás, illetve a vezetők tehetetlensége megvalósítahatatlanná teszi a palesztin állam létrejöttét.” Pártbeli vetélytársa, a korábban elnöklő Seli Jechimovics megdöbbenésének adott hangot Herzog „jobbra tolódása miatt” és nehezményezte, hogy a pártelnök nem egyeztetett a nyilatkozatot megelőzően a frakció tagjaival.

A kormányzó Likud pártban is felerősödtek a kritikus hangok, miután a védelmi miniszter utasítására a katonaság kilakoltatta azt a 200 zsidót, akik egy korábban megvásárolt hevroni ingatlanba költöztek be. Mose Jáálon szerint az új tulajdonosok egyelőre nem mutatták be az adásvételi szerződést, és nem kértek hivatalos engedélyt a beköltözésre sem. A felháborodott kormánytagok szerint ez nem elegendő ok a kiköltöztetésre, és kijelentették, hogy amíg az ügy nem rendeződik, nem hajlandóak megszavazni a kormány javaslatait. A szóban forgó épület stratégiailag igen fontos helyen, az ősatyák sírját rejtő Máchpéla-barlang közelében helyezkedik el.

Árje Deri, a régi-új belügyminiszter megvonta négy jeruzsálemi arab állampolgárságát, akiket korábban terrorcselekmények miatt ítéltek el. Hárman közülük a zsidó újév során dobált meg kövekkel egy gépkocsit, melynek vezetője életét vesztette. Negyedik társuk egy jeruzsálemi autóbusz elleni fegyveres merényletben vett részt, melynek során három utas halt meg. A miniszter szerint az állampolgárság megvonása „szokatlan dolog, de tetteik súlyossága indokolttá tette a lépést”.

Péntek-szombat vagy szombat-vasárnap?

Ismét felmerült az izraeli munkahét átszervezésének gondolata. A sábáti munkatilalom miatt Izraelben a péntek és a szombat jelenti a hétvégét. Pénteken készülnek fel az emberek a szombatra, vasárnap pedig már mindenki munkába indul. A gazdaság húzóágazatát jelentő informatikai és pénzügyi ágazatban azonban nehézséget okoz, hogy nemzetközi ügyfeleik elvárják a pénteki munkavégzést, vasárnap pedig az izraeli cégeknek nincs kivel tárgyalnia. A nyugati világban elterjedt szombat-vasárnap bevezetése azonban újabb problémákat vetne fel. A téli hónapokban, amikor a sábát már délután négy órakor beköszönt, a péntek csak fél munkanapként jöhetne számításba, egy négy és fél napos munkahét pedig jelentősen rontaná a gazdaság teljesítményét. Problémák keletkeznének az oktatási rendszerben is, mert az óvodák és iskolák heti hat napon át tartanak nyitva. Az izraeli gyerekek már most is igen magas óraszámban tanulnak, így az ötnapos hétre való átállás után még több időt kellene a padokban tölteniük.

Érdekes módon a vallásos szektorban is vannak, akik a változást támogatják. Szerintük a vasárnapi szabadnap növelné a szombattartó zsidók számát, mert a hagyományok szerint megült sábát után vasárnap lehetőség lenne bevásárolni, kirándulni és szórakozni. A Kneszet arab képviselői ellenzik a péntek hétköznappá tételét, mert a muszlimok számára a péntek a szent nap. Egyik képviselőjük szerint „Izrael a Közel-Keleten fekszik, nem tehet úgy, mintha Európában lenne.”

Viva la España!

Megkapta a spanyol állampolgárságot az első izraeli, aki számára egy új spanyol törvény tette lehetővé, hogy állampolgárságot szerezzen „ősei országában.” A törvény azoknak a zsidóknak kínál fel állampolgárságot, akiket a felmenőit még 1492-ben üldöztek el Spanyolországból, bizonyítani tudják ezt és képesek egy alapszintű nyelvi, kulturáis és földrajzi teszt teljesítésére a nagykövetségen. Joszi Ben Náim, aki a héten várja új útlevele érkezését, elmondta, hogy családja Marokkóban telepedett le a kiűzetés után, szülei pedig onnan emigráltak Izraelbe. „A családom nagyon izgatott. Mindig is közel éreztem magamhoz Spanyolországot és a spanyol kultúrát”- tette hozzá. Nem sokkal a spanyol törvény elfogadása után Portugália is bejelentette, hogy visszavárja egykori elüldözött polgárait.