Maimonidész kétnyelvű kéziratát fedezték fel a Cambridge-i Egyetem könyvtárában. A kilencszáz éves dokumentum a híres kairói genizából való és a valaha élt egyik legnagyobb zsidó bölcs, a Rámbámként és Maimonidészként is ismert Mose ben Maimon rabbi munkája – írja az Arutz7.
A most azonosított kézirat legfőbb különlegessége, hogy a Rámbámtól megszokott judeo-arab nyelv mellett egy latin nyelven alapuló nyelvjárás szavait is tartalmazza, mely a spanyol nyelv őse lehetett.
A két nyelven írt feljegyzés tulajdonképpen egy szótár, mely növények, ételek és színárnyalatok nevét sorolja fel. Nem csupán a középkori zsidóságot kutatók számára bír nagy jelentőséggel, hanem a latin nyelvek kialakulását vizsgáló tudósok számára is, mert a feljegyzésben szereplő, latin eredetű szavak a spanyolt megelőző helyi dialektus egyik legkorábbi nyomát őrzik. Ez a nyelvjárás számos rokonságot mutat a mai olasz nyelvvel is.
A rabbi a muszlim uralom alatt álló Córdobában született 1135-ben, majd 1168-ban Egyiptomba települt át, és Szaladin szultán magánorvosaként tevékenykedett egészen 1204-ben bekövetkezett haláláig. Udvari pozíciója mellett számtalan művet írt a zsidó jog és filozófia témakörében, de tulajdonképpen minden tudományágban nagy jártasságra tett szert. Anyanyelve a héber betűkkel írt, számos héber és arámi kifejezést használó judeo-arab volt és művei többségét is ezen a nyelven írta. |
A feljegyzés, több százezer más dokumentummal együtt a kairói genizába került és ott pihent évszázadokon át. A középkori Ben Ezra zsinagóga genizája – a már használhatatlannak vagy szükségtelennek ítélt zsidó iratok tárolóhelyisége – az adott kor zsidó kultúrájának, vallási hagyományainak, gazdasági életének és irodalmának legnagyobb gyűjteménye. A genizában tároltak imakönyveket, vallásos és világi irodalmi műveket, hétköznapi feljegyzéseket, gazdasági okiratokat és leveleket. Eddig összesen 300 000 dokumentumot azonosítottak. A leletek legnagyobb része a Cambridge-i Egyetemhez került.