Magyarország és Izrael kapcsolata tovább erősödik

Magyarország és Izrael igen jó kapcsolatot ápol: számos közös projekt mellett Magyarország egyike azon keveseknek, akik konzekvensen kiállnak Izrael mellett, amikor az ENSZ és más szervezetek abszurd módon támadják a zsidó államot. 

 

KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 20-án pár órára Izraelbe látogatott és találkozott külügyminiszter kollégájával, Gabi Ashkenázival és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. A találkozó már csak azért is rendkívül pozitív hangulatban zajlott, mert Magyarország nem csak Izrael egyik legszorosabb szövetségese az Európai Unióban, de rendszeresen kiáll, felszólal és nem utolsó sorban megvétóz minden olyan határozatot, mely a zsidó államot igyekezne nemtelenül és elfogultan elítélni, legyen szó az Európai Unióról vagy akár az ENSZ-ről.

Igaz, hogy Szijjártó most találkozott először Gabi Ashkenázival, azonban a két politikus már szorgosan „megágyazott” a jó kapcsolatnak korábbi telefonbeszélgetéseik során. Ami az izraeli miniszterelnök kapcsolatát illeti a magyar diplomácia vezetőjével, talán nem túlzás kijelenteni, hogy nem is lehetnének jobb viszonyban.

Erre minden okuk megvan. A két ország kapcsolata jó ideje igen szoros és a baráti viszony messze túlmutat Benjamin Netanjahu izraeli és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egymás iránti személyes szimpátiáján. Netanjahu és Orbán hasonló gondolkodású politikusok, erős nemzeti öntudattal, akik országaik hosszútávú fennmaradásának és prosperálásának zálogát az erős és önálló nemzetállami jelleg megszilárdításában látják. Mindkét politikus küzd az illegális migráció ellen és a probléma megoldását sokkal inkább a közel-keleti térség stabilitásának elérésében látják, mintsem a menekültek ellenőrizetlen befogadásában.

MINDKÉT FÉL NYER A BARÁTSÁGON

Magyarországnak ugyanúgy szüksége van Izraelre, mint Izraelnek Magyarországra, igaz, más-más okból. Orbán Netanjahuban Donald Trump amerikai elnök egyik legfőbb szövetségesét és közeli jóbarátját látja, és abban reménykedik, joggal, hogy az izraeli kormányfő segíthet hazánknak szorosabb kapcsolatot kialakítani az Egyesült Államokkal. Azzal az Egyesült Államokkal, mellyel Magyarország diplomáciai kapcsolatai az Obama elnökség alatt a mélyponton voltak és amelyik Egyesült Államokat most egy olyan elnök vezeti, akinek gondolkodása szinte teljesen megegyezik a magyar miniszterelnökével.

Az, hogy Orbán reményei azzal kapcsolatban, hogy Netanjahu besegíti őt a Fehér Házba, nem alaptalanok, mi sem bizonyítja jobban, mint Mike Pompeo külügyminiszter tavaly februári budapesti látogatása, melyet minden kétséget kizáróan Netanjahu szervezett. Amerikai külügyminiszter 2011 óta ugyanis nem járt Budapesten, és Pompeónak sem volt errefelé különösebb dolga más, minthogy kifejezésre juttassa, hogy az Egyesült Államok értékeli Magyarország barátságát és törekvését egy nemzetállamokon alapuló Európa és egy biztonságos Izrael kérdésében.

Pompeo tavalyi látogatása persze nem csak gesztusértékű. Az amerikai diplomácia vezetője egyértelműen kívánta demonstrálni, hogy bár Orbán nem rendszeres vendég Washingtonban és Trump sem járt még Budapesten, de Magyarország természetes szövetségese sokkal inkább az Egyesült Államok, mint Oroszország, mely jól láthatóan egyre nagyobb befolyást kíván elérni a térségben.

Mindenki jól járt. Netanjahu összehozta két jóbarátját és ennek az újdonsült barátságnak ő lesz az egyik haszonélvezője.

Persze Magyarország számára nem az amerikai kapcsolat az egyetlen előnye a Netanjahu-Orbán barátságnak. A gazdasági és befektetői kapcsolatokon túl a két ország számos területen működik együtt, így például az oktatás, a turizmus és a high-tech is mind olyan ágazatok, me­lyekben Izrael baráti viszonya rend­kívül előnyös Magyarország szá­mára.

IZRAEL LEGYEN EURÓPA SZÖVETSÉGESE

És persze van még valami: Orbán Viktor a jelenlegitől eltérő Európai Uniót szeretne látni. A magyar miniszterelnök által vágyott Európai Unióban Izrael szoros szövetségese Európának. A kontinens geopolitikai és gazdasági érdekei miatt a demokrácia egyetlen közel-keleti bástyájának harcát a terrorizmus és a befolyását növelni kívánó Irán ellen sokkal inkább támogatni és köszönni kellene, semmint sorozatosan elítélni, fenyegetni és támadni.

Orbán tehát azzal, hogy Izraelt minden lehetséges fórumon megvédi, fityiszt mutat a brüsszeli képmutatásnak és az önsorsrontó globalista politikának.

A ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEK ÉRDEKEI

A jó kapcsolat másik aspektusa a magyarországi zsidó közösségeket érinti, hiszen, ne feledjük, hazánkban él Európán belül az egyik legnagyobb diaszpórai zsidó közösség, melynek jóléte nagyban függ az őt támogató politikától. A magyarországi zsidóság kevés dologban ért egyet, de Izraelt létét és biztonságát szinte mindenki egyaránt fontosnak ítéli, így a magyar és az izraeli kormányok jó kapcsolata komoly belpolitikai tőkét jelenthet Orbán Viktornak.

Izrael sem profitál kevesebbet a Magyarországgal folytatott jó kapcsolatból.

KIÁLLÁS IZRAEL MELLETT

Az izraeli politikát lépten-nyomon kritizáló Európai Unió Izrael egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, ugyanakkor pont ez az Unió nyújt jelentős támogatást a palesztinoknak és fogalmaz meg éles bírálatot Izrael önvédelmi kérdéseit illetően.

Izrael megítélése az ENSZ-ben sem kifejezetten pozitív. Nincs még egy olyan ország, beleértve az olyan véres diktatúrákat, mint Irán, Észak-Korea vagy Szíria, mely ellen annyi kritika és elítélő határozat születne, mint az egyetlen közel-keleti demokrácia ellen.

Magyarországra Izrael az EU-ban és az ENSZ-ben is számíthat és az elmúlt néhány esztendőben ennek számos bizonyítéka született.

Kezdjük ott, hogy Magyarország az első európai ország, mely diplomáciai státusszal bíró képviseletet nyit Jeruzsálemben, melyet az amerikai kormányzat Izrael fővárosaként ismert el. Ehhez hasonló lépésre semelyik európai ország, és persze az Unió sem vállalkozott.

Szintén kivívta Izrael elismerését és háláját, hogy Magyarország tavaly novemberben egyedüliként vétózott meg egy olyan törekvést, mely az Unió 28 országát kívánta egyesíteni annak elítélésében, hogy az amerikai kormány elismerte a Jehuda és somroni („ciszjordániai”) zsidó telepek izraeli státusát.

És itt nem ér véget annak a sora, hogy hol mindenhol állt ki a magyar diplomácia Izrael érdekei mellett.

Szijjártó külügyminiszter tavaly januárban bejelentette, hogy Magyarország nem támogatja a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság azon szándékát, miszerint vizsgálatot indítanának az Izrael által palesztinok ellen elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. Nem sokkal később pedig szintén az EU ellenében biztosította országunk támogatását a Trump-féle béketerv ügyében.

Ezek a kiállások rendkívüli fontossággal bírnak Izrael számára, akinek Magyarország mellett jelenleg talán Ausztria a legnagyobb fontossággal bíró stratégiai szövetségese Európában.

Szijjártó Péter nemrég Jeruzsálemben igen frappánsan foglalta össze Magyarország és Izrael jó kap­cso­latának okát:

„Ha feltesszük azt a kérdést, hogy mely országokat támadják leginkább a nemzetközi szervezetekben, a nemzetközi médiában, akkor mi, magyarok és izraeliek elég jó eséllyel szállunk be ebbe a versenybe” – mondta Szijjártó Péter.

„Vannak különböző nemzetközi erők, amelyek próbálják megbontani a közöttünk lévő szövetséget, barátságot, de a találkozóval sikerült kiábrándítanunk őket” – közölte.

„A találkozókon megerősítettük, hogy számíthatunk egymásra a nemzetközi politikai viták során” – mondta a magyar külügyminiszter.

A politikai barátságok persze, tudjuk, nem feltétlenül szimpátián, sokkal inkább jól felfogott közös érdekekből születnek, ami, ha lehet, csak fokozhatja megelégedésünket, hiszen ha valóban így van, akkor egy esetleges hatalomváltás az egyik vagy a másik oldalon, nem okoz komoly kárt a két ország viszonyában.

 

MEGYERI A. JONATÁN ÖSSZEFOGLALÓJA