Hollerung Gábortól nem idegen az értékes filmzene megszólaltatása koncertjeiken. A Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar (BDZ) ügyvezetőjétől, zeneigazgatójától, de legfőképpen karmesterétől nem idegen, hogy az általa irányított zenekarral értékes filmzenéket szólaltasson meg a pódiumokon. Lassan a klasszikus muzsika megszólaltatása mellett a zenekarnak szinte védjegyévévé váltak ezek a koncertek.
Gyakran előfordul, hogy egy különösebben nagy sikert nem aratott filmre már csak a fülbemászó zenéje emlékeztet. A filmzenék száma azonban az utóbbi időben csökkent, a producerek szívesen spórolnak a kísérő- vagy aláfestő muzsikán, betétdalok pedig felettébb ritkaságszámba mennek. Egy zenekritikus úgy fogalmazott, hogy Hollerung Gábornak lételeme az általa irányított zenekar muzsikájának mindenki számára érthetővé tétele. Ezért sajátos stílusú, magával ragadó magyarázatokkal tarkított koncertjeit végigkíséri örök szenvedélye: a tanítás. S ennek kiváló példája volt az ezen a héten lezáruló, nagy sikerű Zsinagógák Hete rendezvénysorozat keretén belül adott, szokás szerint vetítéssel egybekötött filmzenekoncert is, amelyen a BDZ, amely – Hollerung Gábor alapos válogatása nyomán a Budai Parkszínpadon ezúttal zsidó szerzők által komponált vagy zsidó témájú filmek zenéjét tűzte a műsorára. (A karnagy számos kitűntetése mellett magáénak mondhatja a számára 2006-ban adományozott Jeruzsalem-díjat is, ennek előtte ugyanis 2002–2005 között a Jerusalem Symphony Orchestra első vendégkarmestere volt, s fellépett az Izraeli Filmharmonikus Zenekarral is.)
Hollerung Gábor nemcsak az általa kiválónak tartott filmzenék lelkes gyűjtője, hanem ezt a szenvedélyét kihasználja a hazai bélyegkiadás is, ugyanis zenei tárgyú javaslataira rendszeresen igényt tartanak az illetékesek.
A BDZ karnagya az értő zenehallgatás elősegítésével Leonard Bernsteinnek a nyomdokaiba lép, hiszen az amerikai zsidó zene felejthetetlen zsenije iskolát teremtett a vezénylése közbeni ismeretterjesztésben. A Budai Parkszínpadon előadott, a mester főművének tekintett West Side Story részlet erre is emlékeztetett. S megszólalt Leonard Cohen felejthetetlen dala is, a Halleluja, amely szintén tanít: „Alleluja volt egyszer egy titkos dal, mit Dávid király az úrnak dalolt, de te nem értesz a zenéhez, igaz? Figyelj hát egyszer négy és öt a mol van lent, a dúr meg fönt ez a nagy király dala. Alleluja.” (Gál György István fordítása).
Érdemes megjegyezni a hangversenyen elhangzott Schindler listája zeneszerzőjének John Williamsnek a nevét is, aki az 1993-ban bemutatott hétszeres Oscar-díjas Steven Spielberg-film zeneszerzőjének barátja volt, s a mozi sikerében oroszlánrésze volt, egyébként egyedülálló rekordot tart a filmzenék történetében. Pályafutása során 48-szor jelölték Oscar díjra. S az emlékezetes filmzenék között megszólalt az ugyancsak Oscar-díjas, a 20. század Mozartjának tekintett Vangelis Tűzszekerek emlékezetes muzsikája is. Az 1924-es nyári olimpiára készülő skót Eric Liddell és az angol, zsidó Harold Abrahams rövidtávfutó párharcának feldolgozásáról azt szokás mondani: csodazene, ami egyébként az olimpia eszme szimbóluma lett. S háromszoros Oscar-díjas lett az Amerikában élt, Rózsa Miklós, akinek a Ben Hur filzenéjéből kaptunk felejthetetlen izelítőt.
Fotó: Kelen Viktor