Lengyelország példáját követve Litvániában is olyan törvény elfogadását tervezik, amely tagadja a litvánok érintettségét az ország zsidó közösségének elpusztításában, és minden felelősséget a németekre hárítana.
„A litván állam nem vett részt a holokausztban, hiszen megszállás alatt állt, és a litván nép sem vehetett részt benne, mert szolgasorba döntötték” – mondta Arunas Gumuliasukas történész, a litván parlament képviselője. Gumuliasukas korábban lengyel kollégáival egyeztetett a témában, a „közös kihívásokra” adandó választ keresve.
„Manapság, amikor a litván-lengyel kapcsolatok kiválóak, külső erők a történelmi emlékezet fegyverével próbálnak meg sarokba állítani minket. Az a célunk, hogy történészeink összefogjanak a közös cél érdekében” – jelentette ki.
A valóság ezzel szemben az, hogy Litvániában különösen magas volt a nácikkal kollaboráló helyi lakosok aránya, s ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a háború előtt 250 000 főt számláló zsidóság mintegy 96.4%-a holokauszt áldozatává vált. Ez volt a legmagasabb arány egész Európában. A jeruzsálemi Jád Vásem Múzeum szerint sehol sem működöt együtt olyan lelkesen a lakosság a náci megszállókkal, mint éppen Litvániában.
Litvánul még külön kifejezés is született a zsidók lemészárlásában részt vállaló helyiek számára: žydsaudžiai, azaz zsidó-lövők. A németekkel való együttműködés mellett a litvánok gyakran saját maguk is végrehajtottak véres pogromokat, még a német csapatok megérkezése előtti időszakban is. A legszörnyűbb ezek közül Kaunasban történt, ahol a helyi lakosok botokkal vertek agyon több tucat zsidót, majd büszkén fényképezkedtek áldozataik holttestével.
A közelmúltban a kollaboránsok nevének tisztára mosása is megkezdődött, például iskolát neveztek el Jonas Noreikáról. Noreika magas rangú tisztségviselő volt és személyesen adott parancsot zsidók tömeges kivégzésére a nácik által irányított Litvániában. A háború után elfogták, és a szovjet hatóságok halálra ítélték. A kiszabott ítéletet 1947-ben hajtották végre. A szovjet uralom elleni tevékenysége miatt Litvániában ma is nagyon sokan hősnek tartják.
„A litvánok látták, hogy Lengyelországban sikerrel vezették be az új törvényt, így ők is ezen az úton indultak el. A litvánok aktívan és kegyetlen módon vettek részt a holokausztban. Nincs olyan életben maradt litván zsidó, akinek ne lett volna olyan rokona, akit a litván kollaboránsok gyilkoltak meg ” – mondta Rosa Bloch, a kovnói gettó 91 éves túlélője.
A törvénytervezetet Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Intézet kelet-európai részlegének igazgatója is élesen kritizálta: „Ha egy olyan holokauszt-örökséggel bíró ország, mint Litvánia relativizálni akarja a felelősségét, és ezt nem követi diplomáciai vihar, annak szörnyű következményei lehetnek”. Zuroff azt is hozzátette, hogy a litván törvény még a lengyel parlament által elfogadottnál is problémásabb, mert amíg Lengyelországnak csupán emigráns kormánya volt a német megszállás alatt, mely nem uszított a zsidók ellen, és a nácikkal kollaboráló lengyelek sohasem váltak nemzeti hősökké, addig Litvániában a rövid ideig regnáló ideiglenes kormány utasítására tömegesen végeztek ki zsidókat.
zsido.com
Forrás: btnews