A Népszínház utca közepén, a környék egyik emblematikus bérházában, – melynek sarki homlokzatát Róth Miksa üvegmozaikja díszít –, száz évvel ezelőtt fektették le a leánynevelés egyik meghitt otthonát. Az otthont Bauerné Kiss Erzsébet, a híres magyar-zsidó költőfejedelem, Kiss József leánya álmodta meg elhunyt édesapja otthonában.
A Népszínház utca 22. alatti liftes bérház harmadik emeletének nyolcas lakása alatt élt és alkotott a magyar-zsidó költészet úttörője, egy alacsony szakállas zseni, Kiss József. Itt írta életművének javát, itt nevelte fel szeretetben Erzsébet leányát, s ide született Sárika unokája is. A költőfejedelem halála után elcsöndesedett a lakás, melynek kilincsét egykor a társadalom színe-java adta egymásnak. Elcsöndesedett, de csak rövid időre, ugyanis Kiss József leánya nemes ötlettel állt elő, mégpedig, hogy leánynevelő otthont teremt otthonában. A kezdeményezést így üdvözölte a korabeli zsidó sajtó:
„Kiss Józsefnek, az elhunyt költőnek leánya érdekes terv megvalósításával foglalkozik. A költő hajdani otthonának egy részét átalakítja, új berendezést készíttet és ahol nemrég nesztelen lábujjhegyen jártak, kímélő, féltő gondoskodással a költő személye iránt, ott most fesztelen jókedv, derű, tavasz kacag majd, iskolás lánykák népesítik be a szép szobákat és boldog-büszkén magyarázzák társnőiknek, hogy nagy költő otthona lett második otthonuk és barátnőjük a költő unokája, a sokszor megénekelt Sárika… Bizonnyal irigylésre méltó lesz a kislányok helyzete, hisz a költő leánya szíve egész melegével ambicionálja, vállalja a magaválasztott életpályát, csillogó szemmel beszél programjáról, terveiről, célja csak a legjobbat, legnemesebbet nyújtani, a rábízott kis emberpalánták gondozása, nevelése foglalkoztatja. Hisszük, a zsidó társadalom vele lesz.”
| Forrás: „Hirek – Bauerné Kiss Erzsébet leánynevelő otthona.”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 25. szám, 11. old. |