92 évesen Európát járja és szefárd ősei ladino nyelvén mondja el saját holokauszt-történetét a 92 éves Annette Cabelli.

Cabelli három koncentrációs tábor és három halálmenet túlélőjeként a Casa Sefarad és a madridi zsidó közösség meghívására érkezett ebben az évben Franciaországból a spanyol fővárosba. Azért ment Spanyolországba – szefárd zsidóként, ősei hazájába -, hogy megossza történetét a holokauszt-emlékhéten – írja a tabletmag.

„Minden évben meghívunk egy holokauszt-túlélőt” – mondta a lap munkatársának Yessica San Román, a Casa Sefarad illetékes igazgatója, aki Spanyolország-szerte tanárokkal dolgozik együtt a holokauszt oktatásának előmozdításán.

„Jó néhány éve csak férfiak voltak nálunk, ezért fontos volt, hogy meghívjunk egy nőt is. Cabelli szefárd, és el tudja mondani a történetet ladino nyelven, egy olyan nyelven, amelyet nem hallunk túl gyakran. A fiatalabbak számára különlegesség, hogy egy szefárd leszármazottal találkozhatnak”

– tette hozzá az igazgató.

(A ladino a 15. század végén Spanyolországból elűzött zsidók nyelve volt, egy kasztíliai spanyol nyelvváltozat).

Jó hír: a ladino nyelv él és virágzik

A ladino nyelv él és virágzik, állítják New Yorkban a hatodik New York-i Ladino Nap rendezői.

A beszámoló szerint a 92 éves Cabelli lassan jár, és segítségre volt szüksége, amikor fel- vagy lement a lépcsőn, de a hangja sosem hagyta cserben. A Madridban töltött hét során számos helyen vett részt a holokausztról való megemlékezéseken január végén.

„Mindenkinek tudnia kell, mi történt, mert ez soha többé nem fordulhat elő”

– mondta Cabelli, és ezzel magyarázta, miért ilyen aktív még most is.

17 éves korában Cabellit édesanyjával együtt 1943-ban a görögországi Szalonikiből Auschwitzba deportálták. Megérkezésükkor egy náci őr leszedte őt a teherautóról, amelyre az anyjával együtt fel kellett szállnia. Édesanyját a gázkamrákba vitték. „Látod a füstöt?” – kérdezte tőle néhány nappal később egy SS-tiszt. „Az az édesanyád”.

Az öccsét a nácik a görögországi hegyekbe vitték kényszermunkára és soha többé nem hallottak felőle. Az idősebb bátyját néhány héttel előttük szintén Auschwitzba vitték, ahol kegyetlen orvosi kísérleteknek vetették alá, megcsonkították. A szovjet csapatok 1945. januári előrenyomulása miatt Annette Cabellit sokakkal együtt halálmenetekben elindították nyugatra, -15 fokos fagyban. Sokan meghaltak. Egyik éjszaka azonban az őrök eltűntek, a túlélők egymástól kérdezgették vajon mi történt.

Amikor megérkeztek a szovjet katonák, még mindig rettegtek, hogy mi történhet velük, végül egy zsidó származású katona őrséget rendelt ki a védelmükre egy házhoz, amelyet ideiglenes menedékként használtak. A háború után Franciaországban telepedett le, nem akart visszatérni Görögországba. Feleségül ment egy görög zsidó honfitársához, két lányuk született.

Cabelli az elmúlt 15 évben Nizzában élt, ahol gyakran kérik fel holokauszt-megemlékezéseken való részvételre és iskolai előadásokra.

„Franciaországban a holokauszt a történelem tanterv része”

– mondta Linda Calvo Sixou, a városi Lycee Honoré d’Estienne d’Orves spanyol nyelvtanára, szefárd énekesnő.

Calvo Sixou és Cabelli hét évvel ezelőtt találkoztak, mivel a tanárnő érdeklődött a szefárd zene iránt. Barátok lettek, és most Calvo Sixou gyakran elkíséri Cabellit.

Cabelli szefárd származása volt eredetileg az, ami arra késztette Calvo Sixou-t, hogy három évvel ezelőtt meghívja barátnőjét, beszéljen a spanyol nyelvtanulóinak. A ladino és a modern spanyol nyelv közötti különbség bemutatása volt az előadás célja. De aztán Cabelli elmesélte a második világháború alatti élményeit. A francia diákok számára – bár már jártasak voltak a holokauszt történetében – a vallomása reveláció volt: több diák azt mondta Calvo Sixou-nak, nagyon fontos volt, hogy egy túlélőtől hallottak róla.

Mivel Cabelli 17 éves volt, amikor deportálták, sok diák jobban át tudja élni, hiszen hasonló korúak. „Megtanultam, hogyan legyek erősebb” – mondta egy Sara nevű 16 éves lány – „és hogy bármi is történik az életemben, az soha nem hasonlítható ahhoz, ami Annette-tel történt”.

Minden előadása végén azt üzeni a fiataloknak, hogy emeljék fel a fejüket, és harcoljanak azért, amik: „Soha ne hagyjátok, hogy bárki zaklasson titeket azért, mert zsidók vagytok”.

Fotó: greek jewish holocaust survivors

 

Kilenc meglepő érdekesség a ladino nyelvről

Tudta például, hogy Tom Hanks ladinóul beszél egy filmben? Naugye!

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás