A ladino nyelv él és virágzik, állítják New Yorkban a hatodik New York-i Ladino Nap rendezői. A koronavírus okozta világjárvány kitörése most először került sor személyes találkozóra az előadók és a résztvevők között, de emellett élő videóközvetítés is elérhető volt az érdeklődők számára, írja a JTA. Az idei téma: „Kontar i Kantar” – Mesélés és dalolás volt. Az eseményen fellépett a Tony- és Grammy-díjra jelölt Shoshana Bean énekesnő és sor került egy beszélgetésre Michael Frankkal, a „Száz szombat: Stella Levi – egy elveszett világ nyomában” című kötet szerzőjével is.
Az eredetileg az Ibériai-félszigeten használt, latin nyelvcsaládba tartozó, a spanyol és portugál nyelvből kialakult ladino a zsidók 1492-es kiűzetésével terjedt el az Oszmán Birodalomban, a Balkánon, Észak-Afrikában és más olyan országokban, ahol nagyobb számú, Spanyolországból és Portugáliából elűzött zsidó telepedett le, pl. Hollandiában. A spanyol inkvizíció működésének kezdetétől egészen a második világháborúig zsidók ezrei beszélték a ladinót a mediterráneumban. Becslések szerint ma világszerte mindössze nagyjából 200 ezer ember ismeri és beszéli többé-kevésbé ezt a nyelvet kisebb szfárádi közösségekben, azonban már sehol nem használják első nyelvként. Ha többet szeretne tudni a zsidó nyelvekről, ajánljuk korábban megjelent cikkünket. A ladinóról részletesen itt írtunk.
„A zene az egyik olyan terület, ahol a nyelv jól működik, érdeklődésre tart számot és új zenei darabok jönnek létre”
– mondta Bryan Kirschen, a spanyol nyelv professzora, az esemény egyik szervezője.
A New Yorkba érkező zsidók első csoportját szfárádi zsidók képezték. Ők alapították meg 1654-ben a Shearit Israel közösséget, az Egyesült Államok legrégebbi zsidó közösségét, mely a mai napig működik. A szfárádi zsidó közösség volt az egyetlen szervezett és aktív közösség New Yorkban egészen a németországi származású zsidók bevándorlásáig a kora XIX. században, illetve a kelet-európai zsidók tömeges bevándorlásáig a XIX. század végén. E két bevándorlási hullám következtében az askenázi zsidók számbeli fölényre tettek szert, de a szfárádi és a ladino kultúra a mai napig él és bizonyos szempontból virágzik is New Yorkban.
A New York-i Ladino Nap ötlete még 2013-ban fogalmazódott meg néhány emberben. Akkoriban még hanuka idejére képzelték el a fesztivált, azóta több helyen, többféle módon és időpontban ünneplik. A New York-i ünnepség tavaly a Salud i Vida (egészség és élet), idén pedig a fentebb említett mesék és dalok témaköre köré épült fel. A világjárvány bezárt ugyan kapukat a szervezők előtt, de újakat is nyitott, hiszen az online tér lehetővé tette, hogy a világ minden tájáról részt vegyenek érdeklődők és előadók egyaránt.
A ladino a szervezők szerint élő nyelv.
Bár beszélői között sok az idős ember és a fiatalabb generációk közül sokan csak részben tekinthetők beszélőnek, a szervezők úgy vélik, hogy a ladino élő nyelv, ugyanis vannak élő beszélői és használói.
Jorge Fernández Salas on Unsplash