Az Indexen megjelent véleménycikkében Köves Slomó rabbi a magyar jobboldal elmúlt két évtizedes átalakulását, valamint a zsidó közösség helyzetének változását elemzi.
Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija szerint az elmúlt másfél évtized egyik fontos eredménye volt, hogy Magyarországon visszaszorult a nyílt antiszemitizmus, miközben a zsidó közösség biztonsága európai összehasonlításban is kedvezővé vált.
A rabbi felidézi, hogy a 2000-es évek közepén Orbán Viktor politikai stratégiájának egyik alapelve az volt, hogy a jobboldalon ne maradjon jelentős politikai erő a Fidesztől jobbra. A szerző szerint később a „centrális erőtér” politikája és a szélsőséges hangok fokozatos háttérbe szorítása hozzájárult ahhoz, hogy a korábban meghatározó radikális jobboldali jelenségek elveszítsék befolyásukat.
A rabbi írásában hangsúlyozza, hogy ebben a folyamatban szerepet játszott az EMIH és a Tett és Védelem Alapítvány munkája is. Véleménye szerint a jobboldal egészét nem elszigetelni kellett, hanem ösztönözni arra, hogy szakítson a szélsőjobboldali reflexekkel és szimbólumokkal.
Az utóbbi években azonban aggasztó változások figyelhetők meg
Köves szerint egyre gyakoribbá vált a keményebb politikai hangnem, és olyan jelenségek jelentek meg, amelyek a radikális jobboldali retorika visszatérését vetíthetik előre. Különösen nagy figyelmet szentel Orbán Viktor nemrég megjelent „Tigrisek vagyunk, nem nyulak” című interjújának, amelyben arról beszélt, hogy az újjáépítést „mindig a szélen kell kezdeni”.
Köves Slomó úgy látja, hogy a Fidesz az elmúlt hónapokban ismét nyitni kezdett a radikális jobboldali szubkultúrák felé, és ennek egyik jeleként említi a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom közeledését, illetve a közös politikai akciókat. Szerinte az a kérdés, hogy a Fidesz képes lesz-e továbbra is mérsékelni és integrálni a radikális jobboldali közeget, vagy éppen fordítva, a radikális politikai reflexek szivárognak be a jobboldal fősodrába.
Köves Slomó: a politikai és közösségi vezetők felelőssége különösen nagy
A rabbi arra is figyelmeztet, hogy miközben Nyugat-Európában az antiszemitizmus egyre inkább baloldali és Izrael-ellenes köntösben jelenik meg, Magyarországon sem lenne szerencsés, ha a jobboldal feladná korábbi zsidó- és Izrael-barát álláspontját. Szerinte a magyar zsidóság jelenlegi, történelmi léptékben is kedvező helyzete nem magától értetődő, ezért a politikai és közösségi vezetők felelőssége különösen nagy.
Írása végén hangsúlyozza, hogy a zsidó közösség biztonsága nem pusztán zsidó ügy, hanem a demokratikus közélet és a civilizált társadalom egyik fontos fokmérője.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.