Mi a kóserság titka?

A kóserság nemcsak az étkezésről, hanem az ember erkölcsi felelősségéről is szól.

A kósersági törvények célját egyesek testi, mások lelki hatásban látják, de a tanítás lényege az, hogy nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, mit mondunk.

Hetiszakaszunk utolsó mondatai a kóserság törvényeinek megtartására figyelmeztetnek: „Ez a tan a baromról, a madárról és minden élőlényről, mely mozog a vízben és minden élőlényről, mely mászik a földön; hogy különbséget tegyetek a tisztátalan és tiszta között, az állat között, melyet szabad enni és az állat között, melyet nem szabad megenni”.

Mi célból kaptuk a kósersági tilalmakat?

A középkori bölcsek között vita támadt arról, hogy mi célból kaptuk az étkezéssel kapcsolatos tilalmakat. Maimonidész szerint ezzel a testi egészségünket védi az Örökkévaló, és így vélekedett a Széfer Háchinuch szerzője is: „Az, aki megtiltotta számunkra a tisztátalan állatokat és engedélyezte az előírt módon levágott és besózott tiszta állatokat, nem más, mint minden élőlény gyógyítója”.

Tudjon meg mindent Rámbámról!

Rámbám nem más, mint a híres córdobai filozófus: kattintson a válaszért.

Milyen hatással van a lélekre?

Más törvénymagyarázók, mint például Jicchák Ábárbánel rabbi a kóserság lélekre gyakorolt hatása mellett érvelt: „Nem szabad azt gondolni, hogy a Tóra a test egészségének megőrzése vagy gyógyítása miatt tiltott meg bizonyos ételeket, hiszen az nem orvosságos könyv. A Tóra a léleknek ad gyógyírt, ahogy a Példabeszédekben is áll: »És lesz életül a lelkednek«”. Arra is rámutat, hogy a tisztátalan ételeket fogyasztó népek nem kevésbé egészségesek, mint a zsidók. Jicchák Árámá rabbi kiemeli, hogy a kósersági törvények éppen azokat a lelki tulajdonságokat erősítik, melyek a leginkább jellemzik Izrael népének tagjait, akik „kegyesek, szégyenlősek és adakozóak”.

A kimondott szó

A tökéletességhez persze nem elég arra odafigyelni, hogy mivel táplálkozunk, az sem mindegy, hogy miként viselkedünk. Jiszráel Szálánt rabbi arra hívja fel a figyelmünket, hogy a fent idézett tórai mondatokat a poklosság fejezete követi közvetlenül. Ez a betegség azt az embert támadta meg, aki pletykált vagy befeketített másokat. Nemcsak az a fontos tehát – tanította Szálánt rabbi –, hogy mi kerül a szánkba, hanem az is, hogy mi hagyja el azt!

Naftali Deutsch