Az 53 parancsolatot felsorakoztató Mispátim (a.m. törvények)hetiszakasz jó néhány olyan micvát tartalmaz, melyek étkezéssel kapcsolatosak.
Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt. (2Mózes 22:30)
Miért pont a kutyának? Nem olyan sokkal korábban, a Bo hetiszakaszban szerepeltek a kutyák:
Izrael minden fiaira pedig a kutya sem ölti ki nyelvét [vagyis nem fognak ugatni], sem emberre, sem baromra, hogy megtudjátok, hogy különbséget tesz az Örökkévaló Egyiptom és Izrael között. (2Mózes 11:7)
Azt mondja a tórai történeteket magyarázó és kiegészítő midrás, hogy ez a két mondat arra tanít minket, hogy az Örökkévaló soha nem foszt meg egyetlen teremtményt sem a jutalomtól. Mivel a kutyák csendben voltak a kivonulás során, és nem ugattak a zsidókra, Isten megjutalmazta őket a fenti parancsolat által, amikor azt mondta, hogy a széttépett állatok húsa a kutyákat illeti.
Hat éven át vesd be földedet és gyűjtsd be termését; a hetedikben pedig engedd ugarnak és hagyd el, hogy egyék (termését) néped szűkölködői, és amit meghagynak, egye meg a mezei vad; így tegyél szőlőddel és olajfáddal. (2Mózes 23:10-11)
Ez a smitá év törvénye. Ebben az évben nem szabad megművelni a földeket Erec Jiszráelben, csak a magától növő termés fogyasztható. Igen ám, de mi történik, ha valaki mégis megműveli a földet? Megehetjük-e a termést? Hogyan és milyen feltételek mellett? Ezzel a kérdéskörrel a háláchá, vagyis a zsidó jog foglalkozik, és a különböző válaszoknak különféle kósersági vonzatai vannak.
A kovásztalan kenyér ünnepét őrizd meg; hét napon át egyél kovásztalant, amint parancsoltam neked… Ne áldozd kovászos mellett áldozatom vérét, és ne maradjon éjjelen át ünnepi áldozatom zsiradéka, reggelig. (2Mózes 23:15-18)
A peszáchi micvákról: a kovásztalan kenyér (macesz) fogyasztásának kötelességéről, illetve a peszáchi áldozat mikéntjéről olvashatunk itt röviden. A Tóra nemcsak azt mondja meg, hogy mit nem ehetünk, sokszor azzal kapcsolatban is utasítást ad, hogy mit és hogyan együnk.
Földed zsengéjének elsejét vidd az Örökkévaló, a te Istened házába. (2Mózes 23:18)
Amikor a jeruzsálemi Szentély még állt, az első termést nem volt szabad elfogyasztani, ilyen értelemben tehát ez egy étkezésre is vonatkozó törvény. Az első termést a Szentélybe kellett felvinni.
Ne főzz gödölyét az anyja tejében. (2Mózes 23:19)
Ez talán a legismertebb, kóserságra vonatkozó parancsolat a Tórában. A gödölye, vagyis kiskecske kifejezés bölcseink szerint tágabban értelmezendő, és vonatkozik minden olyan háziasított állatra, melynek teje van. A Tóra kerítéseként e tilalmat kiterjesztették a szárnyasokra is, melyek húsa tórai értelemben nem hús, ám a félreértések és tévedések elkerülése végett a szárnyasok húsát sem fogyasztjuk tejjel. Ennek oka részben az, hogy a kegyetlenségnek még csak a látszatát is elkerüljük – nem főzzük meg abban a folyadékban az állatot, mely az életet kellett volna, hogy adja neki, részben pedig egészségügyi, illetve a bálványimádó kultuszok gyakorlatának elkerüléséről is szól.
A változatos étkezési törvényekhez illeszkedve egy salátát ajánlunk olvasóinknak:
Vegyes saláta
Párve, glutén- és tojásmentes
1 nagy fej saláta
1 sárgarépa, lereszelve
Negyed hagyma, felaprítva (helyettesíthetjük, vagy keverhetjük új-, vagy póréhagymával)
2 ek. szezámmag
Egy marék szárított tőzegáfonya
½ kígyóuborka, vékonyra szeletelve
1 gerezd fokhagyma, összetörve
2 ek. citromlé
1 ek. olívaolaj
Kevés só (elhagyható)
Bors, őrölt koriander, ízlés szerint
A salátaleveleket vízbe áztatjuk, majd egyesével, folyó víz alatt leöblítjük és fény ellenében tartva megbizonyosodunk arról, hogy nincsen rajta bogár, vagy más kártevő. A reszelt répát, vékonyra szeletelt uborkát, felaprított hagymát és összetört fokhagymát tálba tesszük. A tőzegáfonyát néhány percre vízbe áztatjuk, majd a zöldségekhez adjuk, végül a szezámmagot tálkába téve átnézzük, nehogy bogár legyen benne, és szintén a zöldségekre borítjuk. Az olajat, citromlét és a fűszereket a salátára öntjük, alaposan összekeverjük és azonnal tálaljuk.