Koronavírus ás terrorveszély: az európai antiszemitizmus helyzete

A közelmúltban Európában történt terrorcselekmények ismét ráirányították a figyelmet a biztonságra, amelynek monitorozásában nagy szerepet vállal a Tett és Védelem Alapítvány. A mostani helyzetről és a kilátásokról beszélgettünk Szalai Kálmánnal, a TEV titkárával.

– Az utóbbi időben Európában megszaporodtak a terrorcselekmények. Gondoljunk csak a franciaországi eseményekre vagy a november elejei bécsi terrortámadásra. Mit gondol, mi lehet ennek az oka? A Párizs melletti események okát tudjuk, de vajon a nizzai és a bécsi terror mennyiben lehet ezzel összefüggésben?

–Ezek mindegyike muszlim gyökerű, a szélsőségekhez köthető elkövető volt, tehát kijelenthető, hogy főként a külföldről táplált, az iszlám szélsőséges ideológiáktól fűtött motiváció meglétét lehet kimutatni az esetek között, ami nem független az utóbbi évek népvándorlásától. Izrael Állam már létrejötte óta folyamatosan küzd a dzsihadizmus rémével, a zsidó állam és a zsidóság számára az öngyilkos merényletek nem számítanak friss veszélyforrásnak. Izrael elhárításának tapasztalata komoly információs és kapcsolati bázist jelenthet az európai szolgálatok számára, mellyel szerencsére az utóbbi időben egyre jobban élnek is, és a sajtóban is köszönetet mondanak az izraeli kollégák segítségéért. Európa sokat tanulhat és tanul is Izraeltől.

 

– Az, hogy ilyen közel is történt terrortámadás, megrémiszti a magyar lakosságot is, a zsidóságot külön pedig azért is, mert egy zsinagóga közelében történt a lövöldözés. Vajon lehet összefüggés a zsidósággal ilyen szempontból ennek az akciónak (vagy a többinek)?

– Zsinagóga közelében történt terrortámadás esetén mindenképpen számolni kell az elkövetők zsidóellenes motivációjával, ez nem lehet kérdés. Az ausztriai antiszemita jellegű, iszlamista hátterű támadásoknak ráadásul szomorú „tradíciója” van, nem ez volna az első eset. Idén nyáron a grazi hitközség vezetőjét támadták meg baseball-ütővel, 1981-ben pedig már volt lövöldözés a bécsi Stadttempelben, melyet azonban nem helyi, radikalizált egyének, hanem palesztin merénylők követtek el.

– Nagyjából február végétől velünk van a koronavírus-járvány. Hogy érzi, ez az időszak felerősítette valamelyest az antiszemita megnyilvánulásokat, a gyűlöletcselekmények számát? Észrevehető-e Európában másmilyen formában is az antiszemitizmus erősödése a TEV információi szerint?

– Magyarországon szeptember közepéig nem emelkedett, sőt inkább csökkent az antiszemita incidensek száma, de az utóbbi hónapban egyre növekvő egészségügyi és egzisztenciális félelmek újra felszínre hozták az ehhez hasonló indulatokat Európa több országában, főleg nyugaton az összeesküvés-elméletek újra szárnyra keltek, melyek főként Izraelt nevezik meg elsődleges haszonélvezőnek. A zsidóság és a járványok terjesztésének összekapcsolása régi antiszemita sztereotípia, ilyen értelemben sajnos nem meglepő, hogy a koronavírus kapcsán is előkerült.

 

– A magyarországi antiszemita cselekményekben látnak-e releváns emelkedést vagy a Mi Hazánk Mozgalom elleni feljelentés (ismeretes, hogy az október 23-i gyűlésükön Toroczkai László félreérthetetlen antiszemita kijelentéseket tett, ami miatt a TEV feljelentette a pártot) egyedi eset?

– A Mi Hazánk nem egyedi eset, folyamatosan monitorozzuk a megnyilvánulásaikat, és sajnos tisztában vagyunk azzal, hogy a párt szellemiségétől nem áll távol ez. Azonban, mint utaltam rá, a TEV nem tapasztalt emelkedést a hazai antiszemita incidensek számában egészen szeptemberig.

 

– A múlt havi számunkban elmondta véleményét a Jobbikról is. A párt kétarcúságát sokan látják, a hazai baloldal bizalma feléjük vajon meddig tartható, amikor nap mint nap előkerülnek a „csontvázak” a szekrényből, amelyek nem is nagyon régiek? Valóban csak a saját feloszlatásuk lehet a megoldás?

–Nem lehet eléggé kiemelni, eléggé elítélni azt a széles körű rombolást, amelyet a Jobbik megalakulása óta végzett a magyar társadalom lelkében. Antiszemita és rasszista üzenetekre építve, ilyen kiadványokat finanszírozva, ilyen szólamokat megfogalmazó vidéki rendezvények százait megtartva jutottak a parlamentbe, most pedig a további politikai haszonlesés érdekében csinálnak egy hátraarcot, és letagadják múltjukat. Ez viszont teljességgel hiteltelen, hiszen – hogy más példákat ne említsek – a párt elnökhelyettese továbbra is a hírhedt Gyöngyösi Márton. A kérdés nem az, hogy hiteles-e a Jobbik álságos szerepváltása, hanem hogy a baloldali pártok miért működnek együtt vele. A TEV álláspontja teljesen világos a kérdésben: a Jobbik változása csak akkor lehet hiteles, ha a párt feloszlatja magát, és vezetői felhagynak a közszerepléssel.

 

– Mit tud tenni a TEV Európában és Magyarországon azon kívül, hogy nagyon helyesen felhívja a figyelmet és feljelentést tesz? Milyen jövőbeni programterveik vannak a szemlélet megváltozását segítendő?

– Elsősorban a monitoring, mely már nyolc országban működik. Elvégeztük 16 országban az antiszemita előítéletesség-kutatást, melynek eredményéről a következő év elején adunk számot. Az oktatás terén már dolgozunk olyan több országot érintő projekten, mely az iskolarendszerben használatos tankönyveket monitorozza abban, hogy a zsidóság, a helyi zsidó kö­zös­sé­gek története, a holokauszt, illetve a modern kori Izrael miként je­lenik meg ezekben. Ebben együtt dolgozunk az Európai Bizottsággal és az egyes tagállamok oktatási kormányzataival, oly módon, hogy mindenhol a helyi zsidó közösség szakértőit bevonva végezzük el a felméréseket és a módosítási javaslatokat. Ennek alapját a Magyarországon már sikeresen megvalósított projekt adja, melynek eredményeként létrejött egy ún. Fehér Könyv, amely a zsidóság általános tankönyvi reprezentációjának általános elveit fogalmazza meg. Elindítottuk az EU gyűlöletcselekményekkel – különösen az antiszemita indíttatású – kapcsolatos tagállami szabályozás feltérképezését, a jogalkotás és jogalkalmazás különös eseteit és legjobb gyakorlatait.

 

– Ausztriában az SPÖ javaslata szerint a már a törvényben valamilyen formában szereplő passzust meg kellene változtatni, olyan tekintetben, hogy aki fegyveres támadásban vesz részt vagy közreműködik valamilyen formában, attól el lehetne venni az osztrák állampolgárságot. Gondot okoz ilyenkor, hogy ha valakinek nincs másik állampolgársága, akkor hontalanként nem lehet kiutasítani az országból. Egy ilyen megoldás lehet célravezető az ön véleménye szerint?

– Ez ugyan nem tartozik közvetlenül a TEV szakterületéhez, de nyilvánvaló, hogy az integrációra képtelen, az európai zsidó-keresztény értékeket, kultúrát gyilkos módon támadó elemeknek semmi keresnivalója nincs a nemzeti alapokat sem nélkülöző országok által szervezett Európa közösségeiben.

 

V. Shepherd írása