A bizonyítás törvényei egyértelműen meghatározzák az érvényes tanúskodás határait. Bíróság előtt általában csak nagykorú, a pereskedőkkel és egymással rokonságban nem álló zsidó férfiak tanúskodhatnak. Általában senki nem sodorhatja gyanúba önmagát (אין אדם משים עצמו רשע, „az ember nem mutathatja be magát gonosztevőként”), és az önmagával kapcsolatban tett tanúvallomása nem fogadható el.
