Konferenciát rendezett a Keresztény–Zsidó Tanács Hagyományból épített jövő – Tradíciók, hagyomány átadása a zsidó–keresztény oktatásban címmel október 18-án, a budapesti Ráday Házban. Az eseményen a katolikus, a református és az evangélikus egyházak, valamint a zsidó vallási szervezetek képviselői járták körül a vallásos oktatás és az egyházi iskolák értékeinek témakörét. Az EMIH-Magyar Zsidó Szövetséget Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Gimnázium operatív igazgatónője képviselte. 

A konferencia egyik célkitűzése volt, hogy támogassa a társadalmi béke erősítését, illetve a keresztény–zsidó kapcsolatok ápolása, valamint egymás értékeinek jobb megismerése. A konferencián részt vett: Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Keresztény–Zsidó Tanács (KZST) jelenlegi elnöke, Szilánk Zsuzsa a Maimonidész Gimnázium igazgatónője, Balog Zoltán református püspök, Kodácsy-Simon Eszter, az Evangélikus Hittudományi Egyetemi docense, Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője, Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat igazgatója, Radnóti Zoltán főrabbi, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke és Darvas István főrabbi, a Bét Jehuda (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) zsinagóga rabbija.

Az összejövetel egy megemlékezéssel kezdődött az október 7-i izraeli kegyetlen mészárlás áldozatairól, illetve közösen mondta el a 122. zsoltárt Balog Zoltán, Radnóti Zoltán és Székely János az elhurcoltak mielőbbi egészségben hazajutásáért is.

Székely János a Keresztény–Zsidó Tanács (KZST) jelenlegi elnöke kiemelte, hogy a hagyományt „élő kőtáblákra” kell írni, így embertől emberig jut el.

A műveltség átadásával „értékeket, emberséget, tízparancsot, hitet és reményt” akarunk átadni.

Balog Zoltán a tudás átadásának fontosságáról beszélt, hogy amit mi magunk megtanulunk, azt tudjuk továbbadni egy másik embernek. Barcsák Marianna bemutatta, hogy ma Magyarországon a 43 katolikus fenntartó intézményi központ 359 önálló intézményén belül 142 090 diákot tanít 14 330 pedagógus, akik közül 339 szerzetes és pap. A katolikus oktatás a teljes oktatási paletta 8,3 százalékát fedi le. Bruckner László szintén érdekes számokat közölt, egyháza 206 intézményt tart fenn, 63 ezer diákot oktatnak.

Szilánk Zsuzsa a Maimonidész Gimnázium eddigi nyolc évét mutatta be, elmesélte, hogy az első évfolyam 11 gyerekkel indult, mára meg már hatosztályos, angol két tanítási nyelvű ortodox zsidó gimnáziummá nőtte ki magát az intézmény. Az igazgatónő megosztott egy igazán szívmelengető történetet is egyik tanulójukról, akit egyáltalán nem érdekelt a vallás mikor felvételt nyert az iskolába, jó tanuló sem volt, azonban az gimnáziumi évek gyökeresen megváltoztatták az életét:

„Judit eleinte semmilyen nyitottságot nem mutatott a zsidó hagyomány megismerésére, aztán egy zsinagógai program részvétele után ez alapjaiban megváltozott. Onnantól kezdve rendszeresen csatlakozott a zsinagógai rendezvényekhez, tartja a sábáti törvényeket, rendszeresen tanulja a zsidó hagyományokat rabbik és rebecenek segítségével, illetve csoportvezetője lett a nemzetközi CTeen szervezetnek.

A tanulóévei végén kitűnő eredménnyel érettségizett, angolból meg emelt szinten tette le a vizsgát. Célja, hogy leendő férjével együtt építsék a magyarországi zsidó közösséget”

-mesélte az igazgatónő, aki hozzátette, hogy az iskola asszimilált zsidó családokat szólít meg, olyanokat, ahol a szülők nem kaptak zsidó nevelést.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a hazai zsidó családok megismerhessék a zsidó hagyományokat: tanárok, szülők, diákok együttműködésével nevelünk.

A működésünk évei azt igazolják, ha a diák támogató közegben, személyes figyelmet kapva nő fel, megváltozik az élete. A stabil zsidó öntudat, az istenhit, a közösség biztos alapot tud adni. Iskolánkban a magas színvonalú világi és vallási oktatás az alapja mindennek.”

Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy a zsidó hitnek és a zsidó nép fennmaradásának központi eleme az oktatás. 

„Hiszünk abban, hogy a tanulás véget nem érő, egész életen át tartó folyamat. Az oktatás biztosítása pedig, a zsidó vallásjog szerint nemcsak a szülő, hanem a közösség kötelessége is.”

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Maimonidész Zsidó Gimnázium szellemisége ugyan az ortodox irányzat alapján nyugszik, azonban tanulóiktól csak az iskola falain belül követelik meg az ortodoxia szabályai szerinti életvitelt. Az iskola előnye még többek között a magas szintű angol és héber nyelvek oktatása.   

Beszéde végén Szilánk Zsuzsa büszkén számolt be arról, hogy diákjaik tanulmányi eredménye évről évre javuló tendenciát mutat, az elmúlt júniusban érettségizett tanulóik mindegyike felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, többen külföldi egyetemeken és jesivákban.

Radnóti Zoltán szerint, ha akár napi öt percet töltünk szent iratok olvasásával, az egy idő után már rutinná, kötődéssé válik számunkra. A rabbi alapvetőnek tartja a rendszeres tóratanulást, elmélyülést a Tórában így eggyé válhatunk azzal, amit elsajátítunk, illetve ezzel kapcsolatban az ismétlésre és a rendszerességre buzdít.

Darvas István a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola tanítási gyakorlatáról elmondta: céljuk, hogy a judaisztika oktatása ne pusztán ismeretátadás legyen, jiddiskájt „tükröt kell tartani” a diákok elé, mely megmutatja, hogy hol tartanak az életben, milyen problémákon gondolkodnak, mi foglalkoztatja őket, mely tényezők alakítják életmódjukat, mik befolyásolják életterüket, és határozzák meg érdeklődési körüket. Befogadó közösséggel, „szerethető élettel” és a zsidó hagyományokkal ismertetik meg tanulóikat.

A rendezvényt Székely János zárta: „Mindannyian a fiatalok neveléséért küzdünk, alapvető értékeket akarunk átadni. Nemcsak használni akarjuk a világot, hanem megérteni, miért vagyunk, hogyan kellene élnünk. Ezt kell tanítanunk iskoláinkban.”

Fotó: Merényi Zita

Forrás: Magyar Kurír

Megszakítás