Az ékszerre a Dávid Városa Nemzeti Parkban folytatott ásatáson bukkantak rá egy zarándokúton fekvő építmény – valószínűleg mikve – maradványai között, melyet a második Szentély korában emeltek.
A zarándokok útja a Siloách forrás medencéjétől indult, és a Templom-hegyre vezetett. A kutatók úgy vélik, hogy ez lehetett a jeruzsálemi Szentélybe igyekvő zarándokok leggyakrabban használt útvonala. A nemzeti park régészei hét éve dolgoznak egy, ma a föld alatt levő lépcső feltárásán, mely a Kidron- és a Ben-Hinom-völgy találkozásából kiindulva vezetett egykor a Templom-hegyre.
„Minden lépés, melyet az ember ezen az úton megtett, közelebb vitte a zarándokokat a Szentélyhez”- mondta a múzeum régésze, Náchson Zenton. A polgári időszámítás szerinti negyedik évtized elején hatalmas munkával, mintegy tíz tonna kőből épült utat boltok és üzletek szegélyezték, hogy kiszolgálják az ünnepekre Jeruzsálembe érkező zarándokok tömegeit. Az út a föld alatt vezető, bonyolult vízelvezető rendszer fölött húzódik, itt bújtak meg néhány évtizeddel később a rómaiak ellen lázadó zsidók a Szentély lerombolása (i.sz. 70) idején.
A most megtalált drágaköves gyűrű talán a békés időszak egyik utolsó mementója, mely emléket állít annak a korszaknak, amikor a zsidók még biztonságban megtehették az utat a Siloách-medencétől a Szentélyig, és szabadon áldozhattak az Örökkévalónak.
Náchson Zenton, Morán Hádzsbi, Ári Levy és dr. Joe Uziel régészek közös nyilatkozatban fejtették ki, miként kerülhetett a vélhetőleg a jeruzsálemi Szentélybe zarándokló ember értékes gyűrűje a mikvébe: „Úgy tűnik, hogy a múltban, akárcsak napjainkban, előfordult, hogy a mosakodáskor levett gyűrűket és ékszereket az emberek időnként ottfelejtették. Talán ez a jelenség áll a most megtalált gyűrű lelőhelyének – mely rituális fürdőnek tűnik – hátterében. A gyűrű lehetőséget nyújt számunkra arra, hogy személyesen kapcsolódjunk egy kétezer évvel ezelőtt élt személy élettörténetéhez. A gyűrű, más leletekkel együtt, betekintést nyújthat a második Szentély idejében élt emberek életébe.”
Doron Spielman, a gyűrű lelőhelyét, a nemzeti parkot felügyelő Dávid Városa Alapítvány alelnöke hozzátette: „Fantasztikus arra gondolni, hogy ez a gyönyörű gyűrű egy, az ősi Zarándokút mentén fekvő mikve alján pihent kétezer éven keresztül, amíg a régészek meg nem találták Dávid Városában. Ez a lelet újabb darabja az ősi Jeruzsálem kirakójának. A lehető legemberibb emléke azoknak a zarándokoknak, akik a Szentély lerombolása előtt Jeruzsálembe látogattak.”
Dávid Városa Izrael kétségtelenül legnagyobb, aktívan működő régészeti feltárása, Jeruzsálem legősibb részén. Ez az a hely, melyről a Biblia elmondja, hogy itt építette fel Dávid király a fővárosát, Jeruzsálemet, Izrael királyságának egyesített fővárosaként, háromezer évvel ezelőtt, és ez a város maradt Dávid király dinasztiájának fővárosa évszázadokon át. A folyamatosan zajló régészeti ásatások nyomán egyre inkább bővülő feltárt terület a Nemzeti Örökség része, és évi félmilliós látogatottságú múzeum üzemel a helyszínen.
Korábban már beszámoltunk a Dávid Városában folytatott ásatásokon talált leletekről, például egy arany fülbevalóról, egy, a fentebb említett felkelők által vert pénzérméről, vagy egy befolyásos asszony 2500 éves pecsétjéről.
zsido.com
Forrás: Arutz7