Száz évvel ezelőtt méltóságteljes emléknapot tartott a kunmadarasi hitközség. 1923. február 15-én gyász-Istentisztelet keretében leplezték fel az ottani zsinagóga előcsarnokában azt az emléktáblát, melyre 14 zsidó hős nevét vésték fel.
A tizennégy kunmadarasi hős emlékjelét Schück Mór (1874–1940) karcagi rabbi avatta fel, majd Grosszmann Éliás (1880–1944) a szentegylet elnöke szép beszédben adta át az emléktáblát Neuländer Ferenc (1888–1946) hitközségi elnöknek, aki „megkapó válaszában hangsúlyozta, hogy örök ereklyeként veszi át a hitközség részére”.
Az ünnepségen, mely a Himnusz eléneklésével ért véget, a hitközség tagjain kívül részt vettek a község elöljárói, a református egyház és a katonai hatóságok képviselői is.
Említésre méltó, hogy az első világháború idején 64 családból álló kunmadarasi hitközségből 72 férfiú vonult hadba. Sajnos, a táblát nem ismerve az életüket áldozó hősök neveit is csak töredékesen ismerjük, így például 1915-ből tudjuk, hogy akkor már három halottja volt a közösségnek, Neuländer Elemér, aki három évnyi boldog házasság után hagyta hátra özvegyét két kis árva fiacskáját, Deutsch Nándor, kit fiatal özvegye siratott és a 22 éves Schwartz Samu.
Neuländer Ferenc ekkor még nem is sejtette, hogy a régi zsinagóga 1940-ben összedől, melyet ugyan egy év múlva újjáépítettek, de azt sokáig már nem használhatták, hiszen 1944-ben a közösséget deportálták. A holokausztot Neuländer Ferenc még néhányakkal túlélte, s megpróbált új életet építeni, ám az 1946 hírhedté vált pogromban őt is vasvillára szúrták, két hónapig az élet-halál között lebegett, végül 58 évesen, a történelem legsötétebb korszakaitól megtépázva ártatlan lelkét visszaadta Teremtőjének.
Emlékükből fakadjon áldás!
|
Források:
„A háború körül – Magyar zsidó családok.”, Egyenlőség, 1915. 34. évf. 7. szám, 4. old. „Hirek – Tizennégy hősi halott Kunmadarason.”, Egyenlőség, 1923. 42. évf. 9. szám, 19. old. „Meghalt a kunmadarasi pogrom negyedik áldozata”, Világosság, 1946. 2. évf. 172. szám, 5. old. |