Karády Katalin a náci megszállás idején saját életét kockáztatva mentett zsidó gyermekeket, miközben ő maga is üldöztetés, kínzás és megaláztatás áldozata lett.
Karády Katalin a negyvenes évek végzet asszonya, a Halálos tavasz felejthetetlen főszereplője, megannyi sláger énekese. Kevesebben tudják azonban, hogy a magyar filmtörténet egyik legnagyobb csillaga a második világháború legsötétebb időszakában nemcsak népszerű művész volt, hanem olyan ember, aki saját biztonságát háttérbe szorítva mások életét mentette meg. Humanitása és bátorsága a háborús évek egyik legmegrendítőbb történetévé vált.
Így lett Karády Katalin maga is üldözött
Karády Katalin a negyvenes évek elején a magyar filmipar legnagyobb sztárjai közé emelkedett. Mély, bársonyos hangja, különleges kisugárzása és filmszerepei országos ismertséget hoztak számára. Rövid idő alatt húsz film főszerepét játszotta el, öltözködését és stílusát nők ezrei utánozták.
A háború azonban nemcsak az ország, hanem az ő életét is gyökeresen megváltoztatta.
Karády soha nem szakította meg kapcsolatát zsidó származású munkatársaival. Dalszövegírói között többen is zsidók voltak – köztük G. Dénes György (Zsüti) –, üzleti ügyeit pedig szintén egy zsidónak minősített személy intézte.
Mindez elegendő volt ahhoz, hogy a szélsőjobboldali sajtó és a színészkamara támadásainak kereszttüzébe kerüljön. A náci befolyás erősödésével egyre gyakrabban bélyegezték meg, filmjeit és dalait pedig fokozatosan ellehetetlenítették. A német megszállás után alkotásait betiltották, rádiós felvételeit levették a műsorról, készülő filmjének forgatását pedig leállították.
A Gestapo börtönében kiverték az összes fogát
1944. április 18-án a Gestapo letartóztatta, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával.
Három hónapon át tartották fogva, ahol brutális kínzásokat kellett elszenvednie. Megverték, fogait kiütötték, és kis híján halálra kínozták. Mire kiszabadult, lakását kifosztva találta, fizikailag és lelkileg is összetört állapotban volt.
Sokan ilyen megpróbáltatások után csak saját túlélésükre gondoltak volna. Karády azonban más utat választott.
Ékszerekkel váltotta meg zsidó gyermekek életét
A nyilas terror idején a Duna-parton emberek ezreit hurcolták kivégzésre. Karády ekkor olyan döntést hozott, amely örökre beírta nevét a magyar humanitás történetébe.
Ékszereit és aranyát adta oda a nyilasoknak azért, hogy egy csoport zsidó gyermeket megmentsen a biztos haláltól. A megmentett gyerekeket – köztük Gömöri Jánost – saját lakásába vitte, ahol a háború végéig bújtatta és gondoskodott róluk.
Ez a tett különösen nagy bátorságot követelt. A zsidók rejtegetése vagy segítése halálos kockázatot jelentett: aki lebukott, maga is életével fizethetett érte. 2004 decemberében posztumusz megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől a Világ Igaza kitüntetést.
A háború után sem kapott igazságot
Karády történetének talán ez a legfontosabb üzenete. Miközben ő maga üldözötté vált, megkínozták, megfosztották pályájától és vagyonától, nem veszítette el emberségét.
Nem politikai számítás, nem hírnév vagy elismerés vezette. Egyszerűen nem tudott közömbös maradni, amikor gyermekek élete forgott kockán. A saját szenvedése sem akadályozta meg abban, hogy másokért cselekedjen.
A béke nem hozta el számára a megérdemelt megbecsülést. A kommunista kultúrpolitika a Horthy-korszak sztárjaként háttérbe szorította, filmjeit betiltották, fellépési lehetőségei megszűntek. Az egykor ünnepelt művésznőt vidéki kultúrházakba száműzték, ahol gyakran megaláztatások érték.
1951-ben emigrációba kényszerült. Salzburgon, Svájcon, Brüsszelen és Brazílián keresztül végül New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett, és visszavonultan élt. 79 évesen, 1990. február 7-én hunyt el New Yorkban. Testét végül hazahozták és a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Borítókép: Színházi Magazin 1942. október 14-i számában. Karády a Halálos csók című film főszerepében.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.