Száz évvel ezelőtt bizonyos kultúrkörökben lázasan készültek Jókai Mór születésének centenáriumára. Eredetileg közadakozásból kívántak neki többféle emléket is állítani, ám szűkmarkúnak bizonyult az akkori társadalom. Végül Berger Leó saját zsebből finanszírozta a máig ikonikus, Dob utcai emléktáblát.
Ismerje meg Jókai Mór művészi kivitelű, bronzba öntött arcképét, mely egy hatalmas, vörös márványtömbön már száz éve figyeli a járókelőket a Dob utca és Erzsébet körút sarkán.
Jókai Mór centenáriumára alakult előkészítő bizottság kiemelkedő tagja Berger Leó (1869–1934) volt. Berger a fővárosi közélet ismert alakja volt, a 20. századfordulón a nevét viselő kávéház a királyszínháziak állandó gyülekezőhelye volt.
Ugyanakkor nem a kávémérős múltja kötötte össze Jókaival, hanem az, hogy bérházában, az Erzsébet körút 44–46. szám alatti Quittner Zsigmond-féle palota második emeletén élt és alkotott a nagy magyar író. A második emelet 15. és 17/a. – összesen kilenc szobás – lakásainak bejáratát már korábban kis márványtáblácskákkal jelölte meg: „E lakásban lakott Jókai Mór 1899. november 1-től 1904. május 5-ig” – azaz élete utolsó napjáig ott élt az író.
Azonban a kis emlékről csak a bérpalota lakói és néhány bennfentes tudott. Berger Leó viszont méltó, köztéri emléket akart állítani Jókai Mór írógéniusznak. Gyűjtést indított az emléktáblára, az író síremlékére, sőt, még egy mozgalmat is kezdett, hogy a Dob utcát Jókai utcára nevezzék át.
Jókai Mór rajongója volt a kávéházas
Azonban hiába buzgólkodott Berger Leó, valamiért nem nagyon gyűltek a koronák. Így végül úgy döntött, saját pénzéből finanszírozza az emlékművet. A körülményekről pedig a következőket mondta az Egyenlőség újságírójának 1925 januárjában:
„Már két és fél évvel ezelőtt felkerestem Berzeviczy Albertet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, aki nekem földim – eperjesi ember – és az 1925. évi Jókai-centenárium előkészítésére felhívtam a figyelmét. Akkor azt gondoltuk, hogy közadakozásból a sajtó segítségével előteremthetjük a síremlékre, az emléktáblára és az ünnepségre szükséges összeget. De ez nem sikerült.
Házamban 1899-től 1904-ig, halála napjáig lakott a legnagyobb magyar mesélő. Fanatikusa vagyok, két és fél év óta állandóan foglalkoztat engem az a gondolat, hogy én is minél jobban hozzájárulhassak az ünnepségekhez.
Már az elmúlt nyáron 372 milliós költséggel tataroztattam Erzsébet körúti házamat, hogy az ünnepségek idejére méltó külseje legyen. Minthogy láttam, hogy közadakozásból nehéz lenne pénzt összehozni az emléktáblára, saját költségemre, 60 millióért [ez mai árfolyamon mintegy 5 és fél millió forintnak felelne meg] készíttettem Philipp István szobrászművésszel egy nagy vörös márványból való bronzfejű emléktáblát, mellyel a Dob utca és az Erzsébet körút sarkán fogjuk megjelölni a helyet, ahol Jókai lakott.”
Érdekesnek találta a cikket? Lesz folytatás: a tábla felavatásáról hamarosan külön cikkben emlékezünk meg!
Forrás: „Berger Leó háztulajdonos nyilatkozik a Dob-utcának Jókai-utcára való elneveztetéséről”, Egyenlőség, 1925. 44. évf. 2. szám, 7. old.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.