Az EMIH hanukai körképe

 

Erev hanuka napján, vasárnap délelőtt az Alef Kids csapa­ta egy nagyszabású ünnepi kar­nevállal lepte meg a gyermeksereget a Zsi­lipben. A 10 órára meghirde­tett programra gyakorlatilag már az első órában megtelt nem­csak a zsinagóga, de az előcsarnok és a játszóház is, ám a résztvevők száma és a jókedv a ko­ra délutáni órákig fokozódott. A tematikus foglalkozások, akadályverseny és tombola után egy artista szórakoztatta a közönséget.

December 22-én 22. alkalommal gyulladtak fel az ünnepi lángok a Nyugati téren felállított gran­diózus hanukiában. Az esemé­nyen vezető politikusok mellett a gyújtások díszvendége volt Ull­mann Mónika színművésznő, Hegedűs D. Géza színművész és Fischer Iván karmester, a Buda­pes­ti Fesztiválzenekar zeneigazga­tó­ja is. A fánkokat a rendez­vény há­­zigazdái Oberlander Bá­ruch és Köves Slomó rabbik osz­tották, az ün­nepi dallamokról pedig az újli­pótvárosi rabbi egyik fia, Gli­tzen­stein Menáchem gondoskodott.

A megszokott városligeti ha­nu­kai korcsolyázást a kezdeti rossz idő miatt idén az ünnep nyolcadik napjára kellett átszervezni, ám ettől függetlenül több százan rótták a köröket a jég közepén felállított hanukia körül.

Köztéri hanukai gyertyagyújtások voltak nemcsak Budapesten, de több EMIH-es vidéki hit­községben, így Debrecenben, Mis­kolcon és Szentendrén is, ahol már szintén egyre több ott élő nem csak megszokta, de már évről évre várja a közös gyújtásokat, a rabbik anekdotáit, zenét, táncot és persze a fánkozást.

A hanukai sorban talán a legkülönlegesebb és a legnagyobb sajtóvisszhangot kapott esemény az EMIH budavári imahá­zában volt december 26-án, csütörtök este Faith Áser rabbi szerve­zé­sében. A látványos est központi eleme az imaház udvarán felállított hanukia volt, melyet egy két méter magas jégtömbből faragtak ki – ilyen pedig minden bizonnyal először történt nem csak Buda, de egész Magyarország történelmében. A gyertyagyújtásra színültig megtelt az udvar, az árkádos bejáró és az U-alakú emeleti függőfolyosó is – átvitt értelemben, de ez esetben mégis így kell fogalmaznunk: többen a zsinagógába „szorultak”. Miután az ünneplő tömeg kö­zösen elénekelte az áldásokat (többekben még az is felmerült, hogy nem lenne-e mégis indokolt a „sehechejánu” áldás elmondása is az egyedi körülményekre való tekintettel), illetve a szokásos énekeket, valóságos sorok alakultak ki a hanukia körül, mert mindenki akart egy-egy közös képet a nem mindennapi konstellációval, melynek öt plusz egy ágában nagyobbacska olajtartókban táncoltak a lángok. A további jókedvet háromtagú muzsikusbanda és a külön erre az alkalomra készített különleges fűszerezésű ír kávé, továbbá fánkkülönlegességek biztosították.

Megszakítás