A diaszpóra-ügyekért felelős minisztérium megbízásából készült felmérés jól szemlélteti az izraeli társadalom ambivalens viszonyát a diaszpórában élő zsidósághoz. Mintha azt üzennék: megvédünk titeket, de inkább gyertek ide.

Izrael állam alapítása óta, vagy talán annál is hosszabb ideje bökdösi valami a régi-új hazában élők igazságérzetét. Az, hogy a diaszpóra zsidóságának semmit nem kell tenniük azért a velük élő megnyugtató érzésért, amely szerint ha menekülniük kell, tudják, hogy van egy ország, ahol tárt karokkal várják őket. Márpedig azért, hogy ez az ország vonzó legyen, az ott élők rengeteget dolgoznak, vért, verejtéket nem kímélve.

A diaszpóra-ügyekért felelős minisztérium 1000 fős mintán készült friss kutatásából is kiviláglik ez a frusztráció. Alapvetés (87% vélekedik így), hogy a diaszpórában élő zsidók elválaszthatatlanul kötődnek Izraelhez, mivel az potenciális menedéket jelent számukra. A kötelékre ráadásul nemcsak érdek-, hanem sorsközösségi alapon is tekintenek: 5-ből 4 izraeli szerint Izraelnek meg kell védenie a világ zsidóságát az antiszemita támadásoktól. De az összetartozás-érzésnek ezzel meg is húzzák a határát.

2016-08-12- 14-53-30

Azzal az állítással ugyanis, hogy Izrael államnak a diaszpórában élő zsidók boldogulását is segítenie kellene, már csak minden második válaszadó ért egyet. Magyarán az izraeliek fele már nem támogatná a nem izraeli zsidókat. Sőt, a legkevésbé sem akarják azt üzenni nekik, hogy éljék békés és boldog életüket szülőföldjükön. Ezt igazolja, hogy csak 37% vélekedik úgy, hogy „a diaszpórában élő zsidók biztonságban érezhetik magukat, mert Izrael erős”.

A többség azért azt nem gondolja, hogy Izrael állam egyetlen kötelessége a diaszpóra felé az alija elősegítése volna: 41% nem ért ezzel egyet, 35% azonban igen.

A felmérést kedden ismertető diaszpóra-ügyekért felelős miniszter, Naftali Bennett azt hangsúlyozta, „az antiszemitizmus elleni küzdelem közös felelősségünk”, határon innen és túl.

Munkatársunktól (Forrás: Israel Hayom)