Üdvözlet a hanukai történet uralkodójától: a kutatók IV. Antiochus Epiphanes korából származó tetőcserepekre bukkantak, írja az Arutz7.
A tizenhat darab, kerámiából készült töredék a polgári időszámítás kezdete előtti II. századból származik, így ezek az Izraelben valaha felfedezett legrégebbi tetőcserepek. Az ásatást az Izraeli Régészeti Hatóság, valamint a Tel-Avivi Egyetem szakemberei végzik a Dávid Városa Nemzeti Parkban, a Giváti parkoló nevű ásatási területen, nem messze a jeruzsálemi Óváros falaitól.
A töredékeket a görög-szeleukida uralkodó IV. Antiochus korára datálják, vagyis a hanukai történet kegyetlen elnyomójának időszakára. A kerámiából készült, vízhatlan, az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló és tartós tetőcserepet a görögök a polgári időszámítás kezdete előtti hetedik században találták ki. Pozitív tulajdonságai miatt hamar elterjedt a térségben, ám Izrael Földjére csupán egy fél évezreddel később jutott el. Úgy tűnik, hogy nem más vitte el a Szentföldre ezt a nagyszerű találmányt, mint a hanukai történetből ismert IV. Antiochus Epiphanes: „A Szíriától Perzsiáig terjedő hatalmas terület felett uralkodó szeleukida király, IV. Antiochus képviselői hozták magukkal a cseréptető készítésének hagyományait és fortélyait a szeleukida uralom alatt álló Szíriából” – mondták a kutatók.
IV. Antiochus i. e. 168-ban indult harcba Jeruzsálem ellen és válaszul kirobbant a makabeus felkelés. Annak érdekében, hogy átvehesse a kontrollt a város felett, az uralkodó erődítményt építtetett, mely Akra néven ismert. Az erődben állomásozó görög katonák uralkodtak a szent város felett még azt követően is, hogy a zsidó szabadságharcosok megtisztították a Szentélyt a bálványoktól, és – ahogy a Makabeusok könyvéből ás Josephus Flavius későbbi írásaiból is kiderül – megkeserítették a zsidó lakosok életét. Bár az erődöt több zsidó és nem-zsidó forrás is említi, pontos helyszíne továbbra sem ismert és viták tárgyát képezi a szakemberek körében.
Dr. Ajala Silberstein régész elmondta, hogy
„Az elmúlt években feltárt építészeti maradványok újra felizzították a vitát, és egyben megerősítették azt az elméletet, hogy az erőd Dávid városának hegyén állt.”
(Erről korábban itt írtunk.) A most feltárt cseréptöredékek alátámasztják ezt az elképzelést és a helyszíntől idegen építkezési szokásaikkal bizonyítják a hellenisztikus jelenlétet a városban. A helyszínen korábbi ásatások talált cseréptöredékek beható vizsgálatával még tisztább képet kaphatunk, vélte a kutató.
„Ebben a korszakban rendkívül ritkák voltak a cserepek, ráadásul a helyi építkezési hagyományoktól idegen is volt a használatuk. Ez arra mutat, hogy a hírneves erődítmény egyik tornyán vagy más szerkezetén használt tetőcserepeket idegen uralkodók hozták a helyszínre görög fennhatóság alatt álló területekről”
– mondta.
Dr. Filip Vukosavović, az Izraeli Régészeti Hatóság szakembere hozzátette:
„Mindeddig kevés tárgyi bizonyítékkal rendelkeztünk a görög-szeleukida jelenlétre Jeruzsálemen belül. A Dávid városában újonnan feltárt cserepek a görög-szeleukida jelenlét kézzelfogható maradványai a térségben, így egyenesen hanuka történetéhez kapcsolnak minket.
Rendkívül izgalmas számunkra ez a találkozás »szemtől szembe« IV. Antiochus szeleukida uralkodóval, majdnem kétezer évvel a hanukai események után”. Dr. Vukosavović azt is elmondta, hogy „az izraeli klíma és a viszonylag kis mennyiségű csapadék más faktorokkal egyetemben nem igazolja a cserépborítású tető használatát, Antiochus mégis úgy döntött, hogy alkalmazza ezeket a tetőcserepeket. Elképzelhető, hogy ennek kulturális okai voltak és állásfoglalást jelentett, hogy bevezette a görögök anyagi kultúrájának egy elemét Izraelben, egészen közel a Szentélyhez. Ebből következik, hogy feltehetőleg nem véletlen, hogy a szeleukida uralom összeomlásával, illetve a hasmóneusok felemelkedésével párhuzamosan eltűnt a tetőcserép Jeruzsálemből, és csak a római hódítások nyomán bukkan fel újra”.
Eli Escusido, az Izraeli Régészeti Hatóság vezetője hozzátette: „nagyon érdekes látni, hogy a világon mindenfelé bevett gyakorlat volt a tetőcserép alkalmazása, bár kialakítása, formája és mérete az évszázadok során sokat változott. Fantasztikus látni, hogy egy ilyen mindennapi tárgy ennyi mindent taníthat meg nekünk!”
A leletet először hanuka ötödik estéjén, december 11-én láthatják az érdeklődők az Izraeli Régészeti Hatóság konferenciáján, mely – kapcsolódva az aktuális ünnephez – az „Azokban a napokban, abban az időben – jönnek a hasmóneusok” címet viseli.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.