Ötórás vita után nagy többséggel, 274:12 arányban a brit parlament is megszavazta, hogy London tegyen lépéseket a palesztin államiság elismerésére. Ezzel Spanyolország és Svédország után immár a harmadik európai ország döntött a kétállami megoldás, tehát egy Izrael mellett létrehozandó új arab állam mellett.

Azaz döntött volna, ha a döntés bármire kötelezné a konzervatív-liberális kormányt, és ha Cameron miniszterelnök nem nyilatkozott volna úgy, hogy majd akkor ismerik el "Palesztinát", ha a békefolyamat azt megköveteli. (A toryk egyébként nem vettek részt a hagyományosan palesztinbarát Munkáspárt indítványának szavazásán.)

Izrael, amely az elsietett elismerésben egzisztenciális fenyegetést lát, a döntés előtt óvta a briteket a szavazástól, mondván, annak a béketárgyalások lezárta után jön el az ideje, az egyoldalú lépések inkább megakadályozzák a megbeszéléseket. A Labour azonban úgy látta, ezzel Izrael vétójogot kapna a palesztin önrendelkezés ügyében. Sőt, a svéd indokláshoz hasonlóan szerintük is épp a korai elismerés vezethet el a kétállami megoldáshoz. Jeruzsálemben megütközve vették tudomásul a brit lépést ("A palesztin állam túl korai elismerése több ország által azt a hamis üzenetet küldi a palesztinoknak, hogy nem kell figyelembe venniük a mindkét felet kötelező súlyos vállalásokat"), akadt jobboldali képviselő, aki Izrael-ellenességet, sőt, antiszemitizmust látott a parlamenti döntés mélyén (ezt nyilván nem lehet eleve kizárni: a vita során ugyanis még a hírhedt "zsidó lobbi" kérdése is előkerült.)

Avi Primor, Izrael volt berlini nagykövete ugyanakkor sokak aggodalmának adott hangot, amikor közölte, a szavazás újabb jele annak, hogy Izrael "szimpátiákat veszít" az európai nyilvánosságban. Jeruzsálem a jelek szerint okkal tart a dominó-hatástól, a francia külügy ugyanis szintén közölte, hogy "kénytelen lesz elismerni" a palesztin államot, bár nem mondta meg, mikor. Oroszország külügyi helyettese is arról beszélt nemrég, hogy Moszkva az ENSZ BT-ben támogatni fogja a palesztinok ügyét. Európában újra egyre hangosabb az izraeli áruk bojkottját hirdetők hangja – egyértelmű, hogy a zsidó állam Európában elveszti a balról generált PR-háborút.

Izraelben sokan a Netanjahu-kormány településpolitikáját okolják a történtekért, Cipi Livni centrista igazságügy-miniszter éppúgy, mint a békemozgalom, amely a brit baloldallal együtt a palesztin területek "kolonizációjáról" beszél. Élesen kritizálta a kelet-jeruzsálemi építkezéseket a hétfőn Netanjahuval tárgyaló Ban Ki Mun is, aki szerint ezzel az izraeli vezetés "nem megfelelő jeleket küld", "nemzetközi jogsértést" követ el, ezért felszólította "Izrael kormányát, hagyjon fel e tevékenységével". (Jeruzsálem nemrég 2500 izraeli lakóépület építését hagyta jóvá.)

Mindenközben az idő valószínűleg a palesztinoknak dolgozik, és nemcsak demográfiai értelemben. A minap Kairóban megtartott gázai adományozó konferencián Mahmúd Abbasz palesztin elnök 5,4 milliár dollárt tudott összekalapozni a világtól a gázai infrastruktúra helyreállítására (a pénz felét ráadásul az ő hatósága oszthatja szét). Tette ezt annak ellenére, hogy a gázai terület nem is a Palesztin Hatóság, hanem a Hamász terrorszervezet irányítása alatt van, és a Hamász felelt Izrael heteken át tartó ostromáért, a "saját" civil lakosság élő pajzsként való használatáért.

Jeruzsálemben okkal tartanak attól, hogy ha a világ túl korán elismeri a palesztin államiságot, és ezzel a – belső harcait az egységkormány dacára még messze nem lezáró – Fatah-Hamász közös palesztin vezetést, akkor olyan biztonsági rizikó jön létre közvetlenül a határai mentén, ami a jelenleg amúgy is forrongó, az IS kegyetlen népirtó háborújától tartó térséget nem éppen a megoldás felé tereli.