„Ha akarjátok, nem álom” – Herzl híres mondata éppen 67 évvel ezelőtt vált valóra, amikor kikiáltották a független Izrael Államot. Exkluzív interjú Ilan Morral, Izrael Állam magyarországi nagykövetével
Izraeli stand nyílt a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Millenárison rendezett könyvfesztiválon számos más ország mellett Izrael Állama is képviseltette magát. A stand fő témája az állam megálmodója, a magyar születésű Herzl Tivadar élete, munkássága és kora. A kiállításon és a tárlatvezetésen kívül a Spinoza Színház „Ha akarjátok, nem álom”című vendégjátékán keresztül ismerkedhetnek az érdeklődők Herzl életével. A kiállítás összeállításában az Izraeli Nagykövetség segítségére volt a Herzl Központ és az Izraeli Kulturális Intézet.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon az izraeli stand megnyitója egybe esett az ország függetlenségi napjával, a Jom Háácmáuttal. Ilan Mort, Izrael Állam magyarországi nagykövetét a függetlenségről és az országot megálmodó Herzl Tivadarról kérdeztük.
Izrael Állam függetlenségi napját ünnepli ma. Valóban mondhatjuk, hogy Izrael független, akár az Egyesült Államokat, akár az ENSZ-t tekintjük? Mit jelent napjainkban a függetlenség?
A függetlenség azt a képességet jelenti, hogy meg tudjuk védeni magunkat saját erőnkből. Sajnos még nem értük el azt az időt, amikor üldögélhetünk a fáink alatt, és kellemes dolgokról beszélgethetünk, hanem folyamatos meg kell védenünk magunkat.
A mai globális világban nincs igazi függetlenség, együtt kell működni más országokkal. A világ érdekekre épül. A függetlenségnek része, hogy megtaláld a közös érdekeket a baráti országokkal, és ha ezeket az érdekeket felismerted, akkor lehet együtt dolgozni. Tehát miközben fenntartod a függetlenségedet, együttműködsz másokkal is.
Ma ünnepeljük Izrael 67. évfordulóját, és Izraelben ez az a kor, amikor a férfiak nyugdíjba vonulnak. Hadd mondjak önnek egy titkot: Izrael nem tervezi, hogy nyugdíjba vonul, nagyon sok tennivalónk van. Leszünk még 76 évesek is, ez még csak a kezdete annak a sok évnek, amelyek jönni fognak jólétben és a fejlődésben. Izrael továbbra is zsidó állam lesz, zsidó kultúrával és zsidó vallással természetesen, és egy demokrácia is, a Közel-Kelet egyetlen demokráciája. Fenntartjuk barátságunkat az Egyesült Államokkal elsősorban, és más országokkal is, mint Magyarországgal és az Európai Unióval is, mindazoknak a nehézségeknek az ellenére, amiket időről-időre tapasztalunk. Egy globális világban együtt kell működni, meg kell találni a közös érdekeket, és ezzel lehet fenntartani a függetlenséget, megőrizve a kultúránkat, megőrizve a Tóráig visszanyúló értékeinket, zsidó államként. Akkor is, ha mi maradunk továbbra is az egyetlen zsidó állam a világon, fenntartva és megőrizve az egyediségünket zsidó államként, megmarad a függetlenségünk.
Izraelnek manapság igen rossza a sajtója, a közvélemény sok szempontból Izrael-ellenes. Mennyire befolyásolja a külvilág közvéleménye Izrael politikáját?
Igen, abban igaza van, hogy Izrael imázsa nem olyan jó, mint amennyire szeretnénk, hogy legyen, amilyennek igazán lennie kéne. Egyre erősebb a tendencia, hogy elszigeteljék Izraelt, kritizálják Izraelt, kettős mércét használva mindig. Például, ha palesztinokat gyilkolnak arabok Szíriában – nem látni semmilyen arab kezdeményezést, hogy különleges meghallgatásra kerüljön sor a Biztonsági Tanácsban, míg szinte minden hónapban hívják a Biztonsági Tanácsot az izraeli-palesztin konfliktus ügyében. Amit szintén meg kell oldani, de egyértelműen nem ez a központja a Közel-Keleten tapasztalható brutalitásnak és kegyetlenségnek. Ez a kettős mérce. Igen, sajnos megtanultuk ezt kezelni, de nem törődünk bele, minden nap küzdünk ellene. Nekem is feladatom ez nagykövetként, és a csapatomnak is: itt Magyarországon időről időre jelennek meg kiegyensúlyozatlan riportok Izraelről. Izrael sajnos olyan országgá vált, amit mindenki szeret gyűlölni, ez az új antiszemitizmus, a klasszikus antiszemitizmusra építve. Vigyázni kell, és én nagyon vigyázok is, hogy az Izraellel szembeni jogos kritikát ne nevezzük antiszemitizmusnak, de amikor átlépik a határt – és én ismerem a határt, nagyon érzékeny vagyok rá -, akkor azt egyértelműen antiszemitizmusnak fogom nevezni.
Tehát nagyon erősen kell dolgoznunk a nyilvános diplomáciánkon, be kell mutatnunk Izrael másik arcát. Izrael nem csupán a konfliktus, Izrael ott van a konfliktus alatt, és azon túl: innováció és kultúra, technológia, Herzl és cionizmus, vallás és sport, tudomány és még annyi más. Sok területen világelsők vagyunk. Ez a célunk, hogy elmondjuk az igazat Izraelről, hogy bemutassuk Izrael más aspektusait, és hogy megvédjük mindazt, amit meg kell védeni a támadásoktól. Ezek a támadások többnyire kettős mércén alapulnak és konspiráción, gyűlöleten és megszállottságon. Ha gyűlölettel és megszállottsággal kell megküzdened, akkor nehéz dolgod van, de nem adjuk fel. Folytatjuk.
Herzlt említette: mit gondol, a mai Izrael az az állam, amit Herzl elképzelt? Ez az az ország, amiről álmodott?
Azt gondolom, ha ma, 67 évvel az alapítás után, Herzl megérkezne Izraelbe, akkor valószínűleg elégedett lehetne. Nem feltétlenül maradéktalanul elégedett, de alapvetően az ő ötlete, a látomása beteljesült. Van egy államunk, egy zsidó államunk, összegyűjtjük a zsidókat a világ négy sarkából – ez az, amiről ő álmodott. Megálmodott egy zászlót, és láthatjuk, ahogy ő rajzolta a zászlót, az majdnem olyan, mint Izrael tényleges zászlaja. Vannak más hasonlóságok is, amik szerintem megelégedéssel töltenék el. Hozzánk hasonlóan ő sem lenne maradéktalanul elégedett, hiszen még sok teendő van, tovább kell invesztálnunk a társadalmunkba, legyen szó az oktatási rendszerről, a szociális-jóléti rendszerről, vagy más szempontokról. Nem ülünk tétlenül, minden kormánynak erkölcsi kötelessége, hogy fejlessze az ország életszínvonalát. Van egy nagyszámú arab kisebbség, akiket szintén integrálni kéne az országba… Tehát Herzl boldog lenne, de nem maradéktalanul elégedett. De még ő is megértené, hogy sok a teendő, de a tendenciák azok, amiket ő elképzelt és megálmodott.
Hogyan ünnepelte ön a függetlenség napját?
Itt Magyarországon? Nos, ez az én ünneplésem. Az izraeli stand megnyitása a 22. Nemzetközi Könyvfesztiválon, amit Herzlnek szenteltünk, azt hiszem ez a legjobb, a leghelyesebb ünneplés, amivel bezárul egy kör itt Budapesten. Egy magyar-izraeli-zsidó hőssel, Herzl-lel ünnepelni, a rengeteg baráttal, akik eljöttek, hogy találkozzunk, és többet tudjanak meg Herzlről, dedikáltassák Slomo Avineri könyvét Herzelről – én boldog vagyok.
Steiner Zsófia