Mint azt a hetiszakaszról szóló cikkünkben is említettük, a Vájécé szakasz egyik központi eleme a bárány. A bárány igen fontos szerepet játszik a zsidó hagyományban, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ősapáink mind juhpásztorok voltak, és később is nagyon fontos szerepet játszott a juhtenyésztés, például a nép nagy vezetője, Mózes és Dávid király is pásztorkodott fiatalabb korában.
A kivonulás ünnepe, pészah központi eleme a bárány és a pészahi bárányáldozat, melyet csakis a Szentélyben mutathattak be, és ott kellett elfogyasztani is. Ros hásáná ünnepén, illetve az azt megelőző elul hónapban, és a tíz bűnbánó napon is megszólaltatjuk a kos szarvából készült kürtöt, a sófárt, melynek átható hangja felkelti bennünk az istenfélelmet és a megtérésre ösztönöz. Ros hásáná ünnepén sok helyen bárányfej kerül az asztalra annak kifejezéseként, hogy mindig elöl haladjunk, ne pedig hátul.
Természetesen nemcsak terelgették őseink a juhokat, hanem élelmük is volt az állat húsa, és áldozati állatként is szolgált. Tejét megitták, szarvából sófárt, gyapjából textilt készítettek, bőrét is többféleképpen használták fel.
Tárkonyos bárányleves
Húsos, glutén- és tojásmentes
1 kg bárányhús
2 fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
8 szál sárgarépa
2 szál fehérrépa
1 nagy fej karalábé
2 krumpli
½ kg gomba
Só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint
½ csokor tárkony
A hagymát feldaraboljuk, a répát és a fehérrépát felkarikázzuk, a karalábét és a krumplit felkockázzuk, a gombát megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A húst megmossuk, nagy lábosba tesszük, hozzáadjuk a zöldségeket, felöntjük vízzel, fűszerezzük. A tárkonyt tíz percre vízbe áztatjuk, majd megvizsgáljuk, nehogy bogár kerüljön általa az ételbe; a leveshez adjuk, lefedjük a lábost, és másfél órán át főzzük. Szükség esetén pótoljuk az elpárolgott vizet.