„Isten hallgatása annak a jele, hogy valami nagyszerű dolog van készülőben” – olvasható a chabad.org Facebook-oldalán.
Őseink számára Egyiptomban egyre rosszabb és rosszabb lett a helyzet, mielőtt minden egy csapásra megváltozott volna és eljött volna a megváltás. Miért van ez?
Egy példázattal válaszolhatunk:
Egy apa kérdéseket tesz fel a fiának. Jókedvűen beszélgetnek, egyre több téma és gondolat merül fel. Végül a fiú feltesz egy olyan kérdést, ami hirtelen ablakot nyit a lelkére, fontos, mély értelmű kérdést. Ekkor az apának válaszadás előtt komolyan el kell gondolkoznia. Nemcsak a válaszon gondolkozik, hanem azon is, hogy hogyan ragadja meg válaszának lényegét, hogy a lehető legjobb formában tálalhassa azt fiának. Ez természetesen időbe telik, az apa hallgat és a türelmét veszített gyermek sírni kezd: „Apám, mi történt, hol vagy? Miért nem szólsz hozzám többé? Miért hagytál el engem a saját gondolataid kedvéért?”
Akkor az apa beszélni kezd. Gondolatai ez alkalommal elméjének legbenső lényegéből fakadnak és jutnak át a gyermek szívébe és elméjébe. Olyan gondolatfolyam ez, mely által a gyermekből lassan maga is apa válik majd egyszer.
A gyermek mi vagyunk. A feladatunk az, hogy csöndben várjunk a válaszra. Amikor úgy tűnik, hogy a fenti kapuk zárva vannak, amikor az Ég hallgat, tudnunk kell, hogy eljött az idő, hogy felkészüljünk a szabadulásra. A végső megváltásra.
Címlapkép: Chabad.org