Rekord mennyiségű látogatója volt idén a Bánkitó Fesztiválnak. Az önmagát lassan túlnövő tóparti buli idén is a sokszínűség jegyében telt: rengeteg kulturális közéleti program, színházi előadás közül válogathattak a résztvevők, de ami a fesztivált igazán különlegessé tette, hogy továbbra is kiemelt helyet kaptak benne a zsidó programok és a Sábát.
Hetedik alkalommal rendezték meg a Bánkitó Fesztivált a Budapesttől mintegy 70 km-re található Bánkon. Valószínűleg nem csak a zenei kínálat vonzza az évről évre növekvő számú közönséget, hanem a hely atmoszférája, a tóba csobbanás öröme, és persze az érdekes programkínálat. A Trasparency International standjánál korrupciós tesztet tölthettünk ki, megtudhattuk miért égnek ki a tüntetéseket szervező aktivisták, és beszélgethettünk a hvg.hu szerzőivel a véleménycikkek buktatóiról.
Lazulós kerekasztalok
„Szerencsére idén is rengetegen voltak kíváncsiak a programokra, örültünk, hogy még 40 fokban is szívesen beültek az emberek a kerekasztal beszélgetésekre” – magyarázta Schönberger Ádám a fesztivál egyik főszervezője, hozzátéve, hogy a Bánkitót elsősorban a programjai teszik különlegessé. „El lehet közben lazulni, nem frontális előadásokról van szó, hanem közösségi beszélgetésekről, ahol a véleményütőztetés is helyet kap”.
A fesztivált a Marom Klub Egyesület szervezi, amely egy alternatív irányzatot követő zsidó kulturális szervezet. „Amikor hat éve elkezdtük szervezni a fesztivált, fontos szempont volt, hogy legyenek zsidó kulturális programok, ezeket máig megtartottuk. De nemcsak zsidó fesztivált akartunk csinálni, hanem minél több kisebbségi kultúrát szerettünk volna bemutatni, egy ideális világban ezek mind részei lennének a kulturális közegnek” – mondta Schönberger.
„Fontos számunkra, hogy élvezetes programokat szervezzünk, amelyeket minél szélesebb kör be tud fogadni. Nyitottak vagyunk, bármely irányzat híveit szívesen látjuk, a ’Talmud – Mózes meg a nők’ előadást például egy ortodox előadó tartotta, de több programot szervezett a Dor Hadas (Új Nemzedék) Egyesület, amely a maszorti mozgalom irányelveit követi” – fűzte hozzá.
A fesztiválóriásoktól eltérően itt nem mainstream zenei húzónevekkel csábítják a látogatókat. Péterfy Bori volt talán a legismertebb előadó, de hallhattunk főműsor időben Csaknekedkislányt, Volkova Sisterst és Bohemian Betyarst is. „Olyan zenekarokat hívunk el, akik jó hangulatot csinálnak és a fesztivált látogató réteg érdeklődését lefedik”. Schönberger azt is elárulta, hogy az eddigi években hívtak izraeli zenekarokat is, ám – vélhetően ismertség hiányában – a koncertek nem váltottak ki túl nagy érdeklődést, így idén már nem szerepeltek ezek a zenekarok a programban.
Sábát a pavilon alatt
A Bánkitón már hagyománnyá váló közösen éneklős szombatfogadás idén sem maradhatott el. A szertartáson a héber nyelvű liturgia követését latin betűs átírás és magyar nyelvű magyarázatok is segítik. A szertartást kiddus (áldás borra és kalácsra), közös falatozás, és a Tórai hetiszakasz felvezetése kíséri.
Újdonság volt azonban, hogy a szombatfogadás előtt különböző értelmezéseit hallhattunk az ősi tradíciónak. Mint azt az izraeli Leetal Vaknin workshopján elmondta, a vallási dimenzió mellett fontos szerepe van a nemzeti dimenziónak is. Az előadó szerint Sábát alkalmával ugyanis nemcsak az isteni teremtést idézzük meg, hanem az ókori egyiptomi rabszolgaságból való felszabadulásra emlékezünk: nem kell a hét minden napján dolgoznunk, ahogy a rabszolgaság alatt kellett. Emellett van egy szociális dimenzió is, az előírás mindenkire vonatkozik, „ebben mindenki egyenlő” – társadalmi státusztól, nemtől, kortól függetlenül.
Különösen izgalmas volt a bánki határokat hátrahagyva, szakavatott helybéliek vezetésével elzarándokolni a szomszédos alsópetényi zsidó temetőbe. Alsópetényben egykor nagy lélekszámú zsidó közösség élt, a lassan dzsungellé átalakuló temető a falu felett a hegyoldalban található, a legrégebbi sír 1790-ből maradt fenn.
Szembesülés a tóparton
A tóparti sátrak között találhattuk meg a Haver Alapítvány standját, ahol játékos formában szembesülhettünk magunkkal, a saját identitásunkkal. A 12 éve alakult egyesület a zsidó identitás kérdését körüljárva szervez informális előadásokat, interaktív tanórákat középiskolákban és egyetemeken. Az alapítvány céltűzése, hogy foglalkozásaival szembeszálljon az előítéletes gondolkodással, az antiszemitizmussal és a diszkriminációval. Az alapítvány öt éve alakult, „kistestvére” az Uccu Roma Informális Közalapítvány is képviseltette magát a fesztiválon. Az egyesület szintén interaktív módszerekkel mutatja be a roma identitást és kultúrát, roma fiatalok közreműködésével informális tanórákat tartanak általános- és középiskolákban – programjukon az iskolában tartott érzékenyítő tanórából kaptunk egy kis ízelítőt.
Habár a látogatószám meredeken növekszik és idén már nemcsak a szombati, de a pénteki nap is teltházas volt, a szervezők egyelőre nem tervezik a fesztivál átszabását. „Nem szeretnénk, ha olyan lenne Bánkitó mint a nagy fesztiválok, nem szeretnénk, ha túlnőné magát. Ha bővítenénk a fesztivált, azt csak óvatosan tennénk, hogy javítsunk a színvonalon” – mondta Schönberger, hozzátéve, hogy a technikai dolgokban azért van még mit fejlődni.