Gyakran kérdezik a magyar zsidóktól külföldi barátok, rokonok, miért nem költözünk máshova, ahol sokkal jobb a zsidóknak, ahol kisebb az antiszemitizmus. Egy most elvégzett kutatás azonban azt mutatja: Európán belül bi­zony sok szempontból Magyar­or­szágon a legjobb zsidónak lenni!

Erről és még sok minden másról is szó volt az Európai Zsidó Szövetség (EJA) éves konferenciáján, amit most először tartottak Budapesten. A konferenciára Angliából, Uk­rajnából, Lengyelországból és Hollandiából is érkeztek küldöttek, miniszteri szinten képviseltették magukat európai országok és az uniós intézmények is. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a gálavacsorán pedig Pintér Sándor belügyminiszter képviselte a magyar kormányt. A belügyminisztert a szervezet a konferencián kitüntetésben részesítette az antiszemitizmus elleni küzdelemben végzett munkájáért.

Visszatérve a kutatáshoz (amelyet a független British Institute of Jewish Policy Research végzett), ami „figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is.” Eszerint a vizsgált 12 ország közül, a „zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás.”  Mindezekről Menáchem Margolin, a szervezet elnöke (és a Pesti Jesiva egykori diákja) számolt be. Mint felhívta rá a figyelmet, a tanulmány szerint Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók, ugyanakkor ez egyike azon országoknak, amelyek „megtették a legszükségesebb lépéseket a zsidó közösség fennmaradásának biztosítása érdekében” (érdekes kérdés, hogy ez elég lesz-e a tömeges kivándorlás megállítására).

Megemlékezés a Duna-parton

„A tanulmány egyedülállóan integrálja azokat az adatokat, melyek nemcsak az antiszemitizmus, hanem a zsidók ellen irányuló erőszak mértékét is mutatják” – mondta a konferencián Köves Slomó rabbi, a házigazda EMIH képviseletében. – „Az elmúlt években a magyar zsidók azt érezték, hogy javult a közbiztonság helyzete, és örülünk, hogy az Európai Zsidó Szövetség jelentése is ezt erősíti meg.” 

„A tanulmány célja” – foglalta össze Margolin rabbi –, „hogy létrehozzunk egy közös eszközkészletet a zsidóság életminőségének tudományos összehasonlítására az egyes országokban, ami lehetővé teszi a közösségek vezetői és a kormányok számára, hogy lássák, milyen lépésekre van szükség a kihívások leküzdéséhez.” Mint elmondta, a vizsgált tizenkét ország közül egy sincs a „vörös zónában, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára.”

Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 42. szám – 2022. június 23.