A zsidó világ egykori központja és egyik legnagyobb közössége ma már csupán történelem – az iraki zsidó közösség gyakorlatilag megszűnt, a tradíciók Izraelben élnek tovább.

1947 előtt Irakban 150 000 zsidó élt, ma talán néhányan. A főváros, Bagdad lakosságának egyharmada zsidó volt. Izrael megalapítása előtt és után egymást érték a pogromok és a jogfosztó intézkedések, ezért a zsidók elmenekültek abból az országból, ahová őseik 2500 éve érkeztek Nabukodonozor király hódítása következtében. Az első zsidó, Ábrahám is a mai Irak területén fekvő Ur városából indult el vándorútjára és az itteni jesivák bölcsei rakták le a Babilóniai Talmud alapjait.

A főváros, Bagdad egykori virágzó közösségére egyedül az a temető emlékeztet, mely a település keleti részén terül el, és több ezer sírt rejt. Itt nyugszik Irak első pénzügyminisztere, Szászon Efendi Eszkel is, és az az öt zsidó férfi, akit kémkedés vádjával végeztek ki az ötvenes években.  A temetőre egy muszlim fiatalember, Zájid ál-Bájáti vigyáz, aki apjától vette át a tisztséget.

„Régen békében éltek egymás mellett a különböző emberek. Ám Izrael meglapítása és a 2003-as amerikai hadjárat következtében fellángolt az erőszak. A temető azonban biztonságban van, a helyi emberek tisztelik a halottakat.” – mondta ál-Bájáti. Az utolsó zsidó temetést tíz éve tartották. A nővérként dolgozó asszony sírköve törött.

A zsidó temető Bagdadban

1950 és 1952 között mintegy 125 000 zsidó menekült Izraelbe. Mindössze egy bőröndöt vihettek magukkal, és megfosztották őket iraki állampolgárságuktól. A zsidóellenes támadások már a negyvenes években elkezdődtek, amikor a nácibarát vallási vezetők, köztük a Bagdadban tartózkodó jeruzsálemi mufti a zsidó közösség ellen izgatta a muszlimokat, akik sávuot ünnepén véres pogromot hajtottak végre, és 180 bagdadi zsidót megöltek.

A mészárlás egyik túlélője, a 84 éves Áháron Ben Hur ma Tel-Avivban él, és két falafelezőt üzemeltet. Ben Hur apját és öccsét vesztette el a pogrom során. „Apámat a második emeletről hajították le. Az öcsém a kezében volt, és szinte azonnal meghalt. Apám tíz nappal később vesztette életét. Én megmenekültem” – emlékezett vissza a 71 évvel ezelőtti eseményekre. Családja 1951-ben, az elsők között vándorolt Izraelbe. Nem úgy az 52 éves Emád Lévi, aki Bagdad utolsó zsidó lakosaként 2010-ben alijázott. „Ragaszkodtunk a hagyományainkhoz, az ünnepeinkhez, a zsinagógához. De egészen más élmény itt lenni, és itt ünnepelni, ahol szinte mindenki zsidó” – mondta Lévi.

Az iraki múzeum Or Jehudában

A Tel-Aviv melletti Or Jehudában található Babilóniai Zsidó Örökség Központ munkatársai szerint a mai izraeli zsidók mintegy 8.8%-a, körülbelül 600 000 ember rendelkezik iraki felmenőkkel. A múzeum épülete egy jellegzetes bagdadi zsidó lakóházat mintáz. A kiállítás az ősi közösség múltját beszéli el, és megjelenít egy tipikus sikátort a bagdadi zsidó negyedből, illetve látható a bagdadi nagyzsinagóga kicsinyített modellje is. A kiállítás anyaga feldolgozza az Izraelbe menekült közösség kezdeti nehézségeit: a keleti, vallásos zsidók hátrányos helyzetben voltak az askenázi, szekuláris vezetés dominanciája miatt. Az egyik teremben egy olyan sátrat is felállítottak, melyben az újonnan érkezetteket szállásolták el. Egy fotón azt mutatják be, ahogy a repülőről leszálló irakiakat DDT-vel permetezték le. A tárlaton láthatjuk azt is, hogy a kisemmizett, életüket újrakezdő iraki bevándorlók közül sokan milyen kimagasló karriert futottak be a gazdasági, kulturális, tudományos és katonai pályákon.

A 90 éves Zevulun Háreli 1948-ban csatlakozott a bagdadi földalatti zsidó önvédelmi csoporthoz. Több társát elfogták a hatóságok. A 14-15 éves fiatalokat megkínozták, felakasztották, és holttestüket megcsonkították. „Irakban halálos bűn volt cionistának lenni”- mondta Háreli, aki már 1949-ben Izraelbe jutott.

Zevulun Háreli

A forrongó politikai és biztonsági helyzet dacára vannak, akik időnként visszalátogatnak szülőföldjükre. Edvin Suker többször volt bár Bagdadban, ahol felmenői sírját gondozza a temetőben. Elmondása szerint barátságosan fogadják a helyiek, és nosztalgiával beszélnek azokról az időkről, amikor még mindenki békében élt a városban. „Visszaköltözni senki sem fog, azonban sokan vannak, akik szívesen utaznának Irakba, hogy az egykor zsinagógákat és temetőket felkeressék. Az iraki zsidók, éljenek is bárhol, nagyon büszkék a közösség hagyományaira és kötődnek őseik földjéhez”.

zsido.com

Forrás: YNet

 

Megszakítás