Egyesek titkos izraeli-iráni tárgyalásokat sejtenek a háttérben.

Manapság, amikor Izrael és Irán ellenséges államok, kevesen emlékszenek vissza azokra az évekre, amikor a két állam szoros barátságban volt egymással.

Bár Irán az ENSZ-ben Palesztina felosztása ellen, később pedig Izrael ENSZ tagsága ellen szavazott, az ötvenes évek közepétől, Reza Pahlavi sah uralma idején, a két ország nagyon jó viszonyban volt egymással. Irán látta el kőolajjal Izraelt egészen a hetvenes évek végéig, a sah bukásáig. Izraelnek hosszú ideig csak érdekképviseleti irodája volt Teheránban, ezért az üzleteket egy svájci vállalaton keresztül bonyolították le.

Az olajszállító tankhajók egészen az utolsó pillanatokig jártak, mielőtt, 1979-ben, Khomeini ajatollah hatalomra került. Ennek következtében az utolsó öt szállítmányt Izrael nem fizette ki, mivel az új rendszer már az első perctől kezdve szélsőségesen Izrael ellenes volt.

Mindazonáltal a kőolaj ellenértékét az izraeli vállalatok külön számlán tartották különböző izraeli kereskedelmi bankokban. Az iráni állami kőolajvállalat 1985-ben keresetet nyújtott be Svájcban a közvetítő vállalat ellen és követelte a leszállított olaj ellenértékét. 1991-ben a svájci bíróság az izraeli vállalatokat, a Pazt és a Sonolt, a tényleges vevőket is bevonta a perbe és végül 1999-ben az irániak javára döntöttek. Izrael nem fogadta el a döntést, a pereskedés tovább folyt, míg egy évvel ezelőtt Lausenneban a svájci Legfelső Bíróság ismét Irán javára döntött.

Közben Izrael állam a bankok által erre a célra félretett pénzt átutalta egy speciális számlára, melyet az Izraeli Jegybankban vezetnek. Ennek célja alkalmasint az volt, hogy míg a kereskedelmi bankoknak vannak külföldi fiókjaik és esetleg végrehajtást lehet kérni ellenük, addig a jegybanki számla esetén ez a veszély nem fenyeget. Izrael állama egyben átvállalta a vállalatok adósságát, bármennyi legyen is az.

Az Izraeli Jegybankban vezetett számláról csak nagyon kevesen tudtak, bár a Jegybank éves jelentésében természetesen megjelenik mint egy speciális számla, melyen jelenleg több mint 250 millió dollár található.

A Haarec izraeli újság idén februárban beszámolt erről a történetről és arról is, hogy az utóbbi időben többször is kivettek erről a számláról, egyszer 71 millió egyszer meg 60 millió dollárt. Figyelembe véve, hogy jelenleg Irán ellen nemzetközi szankciók vannak életben, és minden félmillió svájci franknál nagyobb kifizetéshez előzetes engedélyre van szükség, és hogy Izraelben Irán ellenséges államként szerepel, tehát a felsoroltak miatt nem lehet oda pénzt átutalni, felmerül a kérdés: hova kerültek az Izraeli Jegybankban vezetett számláról  kivett összegek?

A héten újabb fordulatot vett az ügy. Kiderült, hogy az izraeli főcenzor, Sziman Vaknin-Gil a cikk megjelenése után levelet írt a kormány mellett működő jogi tanácsadónak, melyben sürgette, hogy rendeljen el vizsgálatot az izraeli-iráni kőolaj tárgyalásokkal kapcsolatos, a Haarec újságnak kiszivárogtatott államtitkok ügyében. A Haarec szerkesztőségének a reakciója szerint az újság a nagyközönség érdeklődésére számot tartó izraeli-iráni gazdasági kapcsolatokról a törvény keretein belül működve tudósított.

Dan Diamant

Kép: http://www.haaretz.com/business/1.567019