1968-ban az iráni zsidó közösség vezetői azon kérésüket juttatták el az iráni parlamenthez és az országot vaskézzel irányító – a zsidókkal és Izraellel baráti viszonyt fenntartó – Mohammad Reza Pahlavi sahhoz, hogy szeretnék megvásárolni a bibliai Mordecháj és Eszter síremlékét Hamedán városában.
Az iráni zsidók szerették volna megünnepelni Kürosz perzsa uralkodó híres dekrétumának 2500 éves évfordulóját. Kürösz volt az, aki engedélyt adott a Babilóniába hurcolt zsidóknak, hogy visszatérjenek országukba és újjáépítsék a jeruzsálemi Szentélyt. A történtek leírását Ezra próféta könyvében találjuk meg.
Az 1971-re tervezett, Kürosz király körüli ünnepségsorozat részeként elhatározás született egy Küroszról elnevezett zsidó szakképző iskola és egy kórház megalapításáról, egy perzsa-héber szótár kiadásáról és egy olyan kiállítás megnyitásáról, mely a nagy uralkodó emberi jogokért tett erőfeszítéseit mutatja be.
A Hamedánban álló síremléket először a híres XII. századi zsidó utazó, Tudelai Binjámin említi mint Mordecháj és Eszter temetkezési helyét: „Onnantól tíz napnyi utazásra fekszik Hamedán, mely Média nagyvárosa volt. Ötvenezer zsidó lakosa van és a zsinagógával szemben áll Mordecháj és Eszter síremléke”.
A hagyomány szerint a purimi történetben szereplő Áchásvéros király halála után a gonosz Hámán hívei bosszút akartak állni Mordechájon és Eszteren, akik ezért Hamedánba menekültek és az ottani zsidó közösségben leltek menedékre, majd igen hosszú életük végén ott is haltak meg. Egyes vélemények szerint az épület valójában I. Jazdegerd szasszanida uralkodó zsidó feleségének, Susánduktnak a sírját rejti, aki a purimi történet után mintegy ezer évvel élt.
Vajon mi köze van mindennek Kürosz királyhoz? A fellelt dokumentumokból kitűnik, hogy a sah úgy tekintett magára, mint Kürosz modern kori utódjára, és ezt a képet szerette volna országa zsidó közössége felé is mutatni. Így a 2500 éves évforduló megünneplése remekül illett elképzeléseibe. Ennek megfelelően Abdolali Pourmand, a Régészeti és Oktatási Minisztérium főigazgatója levélben értesítette Loftollah Hayt, az iráni zsidóság parlamenti képviselőjét, hogy a Nemzeti Oktatási Hivatal segítséget nyújt a hitközségnek, hogy megvásárolja a síremléket és a körülötte lévő földterületet a tulajdonosától, a Bazargani Banktól. A kölcsön összegét a belépőjegyekből származó bevételből tervezték visszafizetni. Pourmand levelében egyértelművé tette azt is, hogy az ajánlat visszautasítását nem vennék jó néven. Az üzletet végül 1970. január 18-án kötötték meg, és a síremlék a zsidó közösség tulajdonába került.
Az iráni államhatalom és a zsidók közötti baráti kapcsolatnak az 1979-es iszlám forradalom vetett véget és azóta folyamatosan viták tárgyát képezi a síremlék tulajdonjoga. 2011-ben tömegtüntetés zajlott a sír körül. A tüntetők azt követelték, hogy a síremlék többet ne legyen védett iráni történelmi emlékhely, válaszul arra, hogy – véleményük szerint – Izrael éppen a Templom-hegyen álló Al-Aksza aranymecset lerombolására készül. Annyi eredménye volt a megmozdulásnak, hogy a síremlék zarándokhely státuszát hirdető táblát eltávolították. A sír azóta is szálka az iszlamisták körében, akik azt szeretnék elérni, hogy lerombolják az ősi épületet és palesztin konzulátust építsenek a helyére. Legutóbb néhány hete került sor demonstrációra ez ügyben, de hatóságok egyelőre fenntartják az épület védettségét, és továbbra is biztosítják a zsidóknak a belépést a síremlékhez.
zsido.com
Forrás: NLI