Három meditáció az önfejlesztéshez

Szeretnél megváltozni? Nem vagy egyedül. Mindannyian szeretnénk máshogy „befejezni” életünket, mint ahogy elkezdtük. Amíg még megszólal a bennünk élő lelkiismeret, addig úgy van jól, hogy sohasem vagyunk elégedettek helyzetünkkel. És itt nem az anyagi, családi vagy közösségi helyzetre gondolok, hanem arra a szellemi és erkölcsi szintre,  amin éppen vagyunk. Mindannyian szeretnénk még jobb emberek lenni, elhagyni rossz tulajdonságainkat és rossz szokásainkat, erősíteni személyiségünk erényeit. Ha magunkba nézünk, és azt látjuk, hogy meg vagyunk elégedve önmagunkkal, akkor biztosan tudhatjuk, hogy valami nagyon nincs rendben. „Minden bűntettet eltakar a szeretet” (Példabeszédek 10.12.) – ha nem látjuk hibáinkat, akkor feltehetően a kelleténél is jobban szeretjük önmagunkat.

Persze nem helyes a túlzott önostorozás, sőt szükséges a kellő önbizalom, de nagyon fontos az az önismeret, ami spirituális előrejutásunk biztosítéka.

Salamon király, a világ legbölcsebb embere úgy látta:háromféle oka lehet annak, hogy nem változunk, hogy nem vesszük komolyan az életet, hogy nem látjuk meg hibáink súlyát:

„Meddig, könnyű szívűek, szeretitek a csábítást, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?” (Uo. 1:22.)

  1. Könnyű szív – túlságosan könnyen engedünk szívünk rossz szokásainak, földi és egoista vágyainak, élvhajhászásának.
  2. Csúfolódás – cinikus szkepticizmusunk mindent relativizál, minden fontos dolgot egy cinikus megjegyzéssel, vagy kézlegyintéssel intéz el.
  3. Balgaságunk –  amely gyűlöli a tudást –  nem engedi hogy tanuljunk. Tanuljunk hibáinkból, tanuljunk a nekünk szegezett kritikából, tanuljunk az előttünk járók bölcsességéből.

A haszid mondás szerint, a „betegség diagnózisa fél gyógyulás” (Igeret hákodes14. 284 l.). Ha a fentieket magunkévá tesszük, máris előbbre vagyunk. A Példabeszédek azonban nem áll itt meg és három meditációt is ajánl nekünk:

  1. Lássunk neki a tanulásnak! Figyeljünk fel a kritikára! – „Ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.” (Uo. 23.)
  2. Ha ez nem segít, gondoljunk tetteink következményeire, arra hogy a jónak jó, a rossznak pedig keserű a jutalma! – „Eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik…Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.” (Uo. 27)
  3. Ha végképp nem tudunk kizökkeni szivünk érdektelenségéből, gondoljunk napjaink véges mivoltára, emlékezzünk, hogy „por vagy és a porba térsz vissza.” (1Mózes 3:19.) – „Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket.” (Példabeszédek Uo.:32.)

(Forrás: Árel Szegál: Szgulot Mislé)

http://slomo.blog.hu/2015/03/08/hogyan_kell_megvaltozni