HOGY? HOGY NEM?

Érdekvédelem, konkurenciaharc

    Mózes ötödik könyvében ez áll (27:17.): “Átkozott, aki elmozdítja felebarátja határát”. A parancs eredeti értelme az, hogy az ember ne tulajdonítson el földterületet a határjelző karók helyének megváltoztatásával. De ez a rendelkezés sokkal nagyobb ismertségnek örvend abban az átvitt értelemben, miszerint tilos megkárosítani a másik vagyonát, megélhetését a konkurenciaharcban.

    Boltot nyitni másnak az üzlete mellett szabad ugyan, de a bölcsek sok rendelkezést hoztak, hogy a másik direkt megkárosítása elkerülhetővé váljon. Még az olyan esetekben is, amikor egyértelműen tiltva van a versengés, de Tóra vagy micvaügyekben, lehetővé tették a versenyhelyzet kialakulását, mert “az irodalmi vetélkedés gyarapítja a bölcsességet”, mint pl. több zsidó iskola alapításánál jobb lesz a színvonal.

    Ha valaki pénzt és erőfeszítést áldozott megélhetése érdekében, a bölcsek megtiltják, hogy mások kifosszák küszködését. Emiatt van például az a rendelkezés, hogy ha valaki kifeszítette hálóját a folyóban, másnak tilos ugyanott halászni, nehogy az elsőnek csökkenjen a lehetősége a napi betevő megszerzésére.

    Ebben a rendelkezésben rejlik a szerzői jogok védelme is, mint a könyvek íróié vagy a számítógépes programok szerzőié. Mivel áldozatos munkával hozták létre alkotásukat, tilos tehát engedélyük nélkül lemásolni azt kereskedelmi célokra. Még ha valaki magáncélra másol is, ha ezáltal veszélyezteti a szerző megélhetését, tiltott dolgot cselekszik. Bizony szükség van erre annak érdekében, hogy az emberek ne hagyják abba az alkotást, veszélyben érezvén jogaikat, érdekeiket.

    A könnyítő vélemények kedveznek azoknak, akik az eredetinek csak egy részét másolják, az eredetinél rosszabb minőségű a másolat, vagy abban az esetben, ha például a program egy régebbi verziójáról van szó, aminél már “kijött” újabb.

    Áser

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 17. szám – 2014. augusztus 6.