Hittudományi szabadegyetemet indított az EMIH – Kihez tartoznak a vészkorszakban kitért zsidók?

Berésit néven indított útjá­ra az EMIH egy hittudományi szabadegyetemet a Zsidó Tudományok Szabadegyeteme Alapítvány közreműködésével. A teológiai-hittudományi oktatási platformba a Milton Friedman Egyetem is becsatlakozott.

A program egyik szervezője és a beszélgetések moderátora, dr. Negyela László kérdésünkre elmondta, az első szemeszter témája a holokauszt 80. évfordulójá­hoz kötődik. Ezen belül elsősorban azt vizsgálják különböző szakemberek, rabbik és teo­lógusok segítségével, hogy milyen vallásjogi helyzete volt azoknak, akik a vészkorszak alatt kitértek. Hogyan látják ezt az érintett egyházak, ki hogyan tekint a kikeresztelkedett zsidókra, mi a státusza a leszármazottaiknak stb. „Személyes tapasztalatom az, hogy egyfajta szigetet alkotnak, és amikor a vészkorszakban áttértekről van szó, mindenki átdobja a labdát a másik oldalra” – mondta el a teológus, kiemelve, hogy a cél a ki nem beszélt történetek vizsgálata a vallásjogi szempontokon keresztül.

Az első alkalomra március 14-én, az Óbudai Zsinagógában került sor. Ezen az eseményen Oberlander Báruch rabbival, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjével Erdő Péter bíboros és Zsugyel János evangelikus teológus beszélgetett a kitért zsidók státuszáról.

„Két dolgot tartottam fontosnak kihangsúlyozni a konferencián” – mondta el az esemény után lapunknak Oberlander Báruch rabbi. – „Az egyik az az, hogy a háláchá szerint a zsidóságból nem lehet kitérni. Egy zsidó ember, aki zsidó anyától született, mindig zsidó marad, akkor is, ha kitért. Sőt, nők esetében, ha gyermeke születik a kitérés után, akkor ő is zsidó lesz. Mindegy, hogy a zsidótörvények előtt vagy alatt tért ki. Ha valaki mégis kitérés mellett dönt, akkor nem is biztos, hogy teljesen számon lehet kérni miatta. Mert ha kényszer hatására tért ki, akkor az nem a saját döntése volt.  Ha vissza szeretne térni, akkor minden további nélkül megteheti, esetleg van olyan szokás, hogy el kell menni a mikvébe alámerülni, mint a betérőknek, hogy ezzel jelezze, hogy újra magára veszi a zsidó törvényeket.”

„A zsidó nép nagyon nagy százaléka kitartott a zsidóság mellett, és a legveszé­lye­sebb időkben is vállalták a zsidó voltukat. Ezt fontos leszögezni” – tette hozzá a rabbi, aki maga is holokauszt­túlélők gyermeke.

A következő eseményre április 18-án kerül sor, akkor a bácskai zsidók történetét fogják vizsgálni a résztvevők – tudtuk meg Negyela Lászlótól. Mint elmondta, bár a keresztény egyházmegyei levéltárak anyagai eddig nem volt földolgozva, azonban ezekben rengeteg információ található, akár egész zsidó családtörténetekre is lehet bukkanni.