Szukkot hét napján hét különleges, spirituális vendég látogat el a sátrakba. A hagyományos vendégek – arámi szóval uspizin – között az utolsó nem más, mint maga Dávid király, Izrael második királya, a királyi ház megalapítója, akinek leszármazottai közül kerül majd ki a másiách (messiás), Izrael megváltója. Az ünnep során, az étkezések után elmondott asztali áldásban elhangzik egy mondat: „Ő, az irgalmas állítsa helyre Dávid összedőlt sátrát!” Az áldás Ámosz próféta fenti idézetéből ered, és gyakran nemcsak az asztali áldásban mondják, hanem az örömteli lakomákat kísérő közös éneklések során is felhangzik. Az etzion és a cityofdavid írásait szemléztük.
הרחמן הוא יקים לנו את סוכת דוד הנופלת.
Háráchámán hu jákim lánu et szukát Dávid hánofálet.
A legtöbb magyarázó úgy véli, hogy a leomlott sátor felállítása Dávid királyságának újjáéledésére utal. A szukka, az ünnepi sátor átmeneti otthona a zsidóknak az ünnep hét napján. Falai kissé remegnek a szélben, növényi ágakból készült teteje nem véd igazán sem a melegtől, sem a hidegtől, egy esős napon pedig beesik az eső. A zsidó bölcsek azt mondják, ez a zsidó kitartás kulcsa: a zsidók hiszik, hogy akármilyen gyenge is a sátruk, képesek abban lakni és kitartani az ünnep végéig. Előfordul azonban, hogy a szukka nem képes tovább ellenállni az elemeknek, lerepül a teteje, elszakad a fala, a gondosan elkészített díszek pedig lehullanak. Darabjaiban is megőrzi azonban szukka mivoltát, és a részekből újra könnyedén összerakható az egész. Ilyen a zsidó nép is. A szétszóratás sötét és üldöztetésekkel teli évezredei alatt is megőrizte különleges zsidó jellegét, és könnyedén bármikor újra összeállítható egységes egésszé. Ezért mondják Dávid házáról, hogy Dávid szukkája, mivel a házzal ellentétben magában hordozza a szukka e különleges tulajdonságát, hogy ha szétesik, a darabokból könnyedén újra összeállítható. A ledőlt házat ezzel szemben teljesen újjá kell építeni.
Egy másik magyarázat hozzáteszi, hogy Dávid király két, egymással látszólag ellentétes jellemvonást egyesített magában. Isten előtt teljes alázattal viselkedett, tökéletesen átadva magát a legemelkedettebb istenszolgálatnak, az emberek – mind saját népe, mind pedig ellenségei előtt – fenséges, dicsőséges és rendíthetetlen királyként mutatkozott. Az ünnepi sátorban is egyesül e két vonás: szerény hajlék, amely az Örökkévalóba vetett rendíthetetlen hitet testesíti meg.
Szukkot a sátoros ünnep mellett a termés begyűjtésének ünnepe is. De ahelyett, hogy otthonai melegében gyönyörködne az ember elégedetten az elvégzett munka gyümölcsében, kis sátrakba vonulnak ki, kimutatva, hogy csakis az Örökkévalóban lehet bízni a Sechina, az isteni Jelenlét védőszárnyai alatt. Azzal, hogy mindenki magáévá teszi Dávid király e tulajdonságait, biztosítja, hogy a dinasztiaalapító uralkodó sátra ismét felemelkedhessen.
Dávid nemrégiben feltárt palotáját Dávid Városában turisták tízezrei látogatják évente. Az egykori palota szó szerint kiemelkedik a porból és élettel telik meg újra.
| Azt mondta Chánina rabbi, Pápá fia: „A Szent, legyen áldott, azt mondta: Soha nem döntöttem le egy népet egynél többször. De ti, Jáákov gyermekei nem pusztítattatok el, ahogy írva van.” (5Mózes 32:23): ’Halmozok rájuk bajokat, nyilaimat elfogyasztom ellenük’ – a nyilaim végeznek velük, de nem fogynak el. Így mondja Izrael népe (Échá 3:12): ’Megfeszítette íját, s odaállított engem mint célt a nyílnak’. Mihez hasonlít ez? Olyan, mint egy erős ember, aki felállít egy táblát és nyilakat lő bele. A nyilak elfogynak, de a tábla megmarad. Így van ez Izraellel: akármennyi csapás is éri őket, a bajok elfogynak, ők pedig továbbra is állva maradnak.” |