Egy történelmi pillanat, amely a zsidó lelki ellenállás szimbólumává vált. Sziván hónap 15-én emlékezünk arra a napra, amikor 1927-ben letartóztatták a hatodik lubavicsi rebbét, Joszef Jicchák Schneersohnt. A Rebbe Rájác nemcsak tanítóként és közösségszervezőként, hanem bátor ellenállóként is örökre beírta nevét a zsidó történelembe.
Letartóztatás, halálos ítélet, majd csoda számba menő szabadulás. Mindez nem törte meg a hatodik lubavicsi rebbe tartását, ahogyan a lányai higgadt méltósága is tanítással ér fel. A naplójából nem csupán a történelmi események bontakoznak ki, hanem egy olyan belső erő képe is, amely ma is példát adhat mindazoknak, akik szembetalálják magukat a megfélemlítéssel vagy igazságtalansággal. Steiner Zsófia, a Gut Sábesz és Egység főszerkesztőjének eheti gondolatai.
A Rebbe Rájác letartóztatásának napja
Sziván hó 15. annak az évfordulója, hogy a hatodik lubavicsi rebbét, a Friedriker rebbeként vagy Rebbe Rájácként is ismert Joszef Jicchák Schneersohnt 1927-ben letartóztatták. A vád: ellenforradalmi tevékenység, ami többek között titkos jesivák fenntartásában, külföldi zsidó szervezetekkel való kapcsolattartásban és ellenséges propaganda terjesztésében nyilvánult meg.
A lubavicsi haszid mozgalom vezetőjét, aki a zsidó élet fenntartásáért dolgozott, letartóztatása után halálra ítélték. Ám a nemzetközi tiltakozások nyomán büntetését előbb tízéves kényszermunkára, majd száműzetésre „enyhítették”. A rebbe végül 1927. július 12-én szabadult, és hazatérhetett otthonába. Szabadulásának emléknapja azóta is a haszid közösség egyik fontos ünnepe, ami a vallási szabadság és kitartás jelképévé vált.
Idén június 11-re esett az elfogatásának a napja, ekkor találtam rá az interneten az angolra fordított naplójára. Maga a napló önmagában is hihetetlenül izgalmas, nagyon részletes betekintést ad az események menetébe. Ám engem most nem ez nyűgözött le.
A hatodik lubavicsi rebbe lenyűgöző reakciója
Ami megragadta a figyelmemet, az az volt, ahogy a rebbe és a lányai a letartóztatásakor viselkedtek. Lenyűgöző az a végtelen nyugalom és tartás, amivel mind a rebbe, mind fiatal lányai viselték az otthonukba betörő KGB-sek és a velük érkezett „Jevszekciá”-sok (a Kommunista Párt zsidó szekciója) erőszakos és pökhendi viselkedését. „A szervezetük küldötteitől nem féltem, nem félek és soha nem fogok félni.” – mondta a lubavicsi haszidok ekkor 47 éves vezetője az otthonát lerohanó „elvtársaknak”.
A 26 éves Chájá Muská és a 24 éves Sejna hasonló nyugalommal feleltek többek között arra a provokatív kérdésre is, hogy melyik párthoz tartoznak. „Apánk pártjához: politikamentes zsidó nők [vagyunk], akik nagyra becsülik a zsidó hagyományokat, és megvetik az új irányzatokat.”
Azt gondolom, azoknak, akik (hozzám hasonlóan) könnyen fölkapják a vizet, vagy elvesztik a fejüket, érdemes ebből a szempontból is elolvasni a naplót: példát ad, hogy hogyan viselhetünk méltósággal méltatlan helyzeteket és hogyan lehetünk büszke zsidók vészhelyzetben is.
Adja a Jóisten, hogy soha ne kerüljünk ilyen helyzetbe!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.