Ben Shapiro: Egy vallásos zsidó, aki rátalált a konzervativizmus új hangjára
Vannak, akik nem férnek be a vallásos zsidókról alkotott elképzelésbe. Olyanok, akik a modern világban élve, a modern világot alakítva maradnak hűek a hagyományhoz. Ilyen Ben Shapiro is, a politikai elemzés konzervatív értékeket védő zsidó fenegyereke.
A tökéletes közellenség
Van valami megkapó abban, amikor elborult tekintettel, jó arasznyi távolságról ordítanak („Nemet az erőszakra!”) az érkezők arcába obskúrus társadalomtudományi szakok osztályharcos indulattól fűtött hallgatói egy viszonylag jónevű Los Angeles-i egyetem dugig telt aulájában. Mindezt persze szigorúan az erőszakmentesség nevében. A California State University, Los Angeles (CSULA) kampuszán összegyűlt szélső(?)baloldali diákokat és hivatásos világforradalmárokat egyetlen cél vezérelte: megállítani egy alig 175 cm magas, kicsit kölyökképű, kipás zsidó srácot, Ben Shapirot. A legtöbben közülük ugyanis azt szeretnék, ha Shapiro végre elindulna oda, ahová szerintük vele együtt az összes zsidónak is mennie kéne. De ne szaladjunk ennyire előre!
Inkább nézzük meg, ki az, akit a CSULA előadóterméből rendőri segítséggel kellett kimenekíteni, miután végül mégiscsak bejutott oda, hogy megtartsa a rá jellemző, borotvaéles logikával felépített előadását. Ki ő, és mit követett el, ami miatt mára az amerikai baloldal csaknem egésze, valamint egy apró, ám annál hangosabb jobboldali csoport is a célkeresztbe állította?
Csodagyerek a hagyományok védelmében
Ben Shapiro 1984 elején született Kaliforniában, részben oroszországi gyökerű zsidó szülők gyermekeként. Hollywoodban dolgozó szülei révén otthonosan mozgott a filmipar világában, ám ő sokkal szívesebben írogatott egészen kis korától kezdve. Széles körben csodagyerekként tartották számon, 7 évesen kezdte meg a negyedik osztályt. Ötödikes korában a szülei a Maimonides Hebrew Academy-be iratták, ahol Talmudból rögtön a nyolcadik osztályosok tananyagával kezdett. Miután képességei ismeretében tanárai úgy gondolták, hogy számtanból nincs szüksége formális felkészítésre, kezébe nyomták a tankönyvet, hogy tanulja meg magától a benne foglaltakat, amilyen ritmusban neki a leginkább megfelelő. A szülei azonban ezzel nem teljesen értettek egyet, a kis Bent ezért hetedikben egy különös tehetségek számára fenntartott iskolába íratták be. A tanulmányait ezentúl a vallási és a hagyományos iskola között megosztva végző ifjú Shapiro végül a Yeshiva University of Los Angeles-ben kötött ki. A New York-i vallásos egyetem középiskolája úgy tűnik, mindenben megfelelt az ekkorra már első politikai témájú elemzésein jócskán túljutó srác különleges tehetségének kibontakoztatásához.
Shapiro végül az University of California Los Angeles (UCLA) filozófia szakán szerezte meg summa cum laude minősítésű alapdiplomáját. Egyetemi tanulmányait a Harvardon fejezte be, itt lett a jogtudományok doktora 2007-ben szintén cum laude minősítéssel. Diplomája megszerzése után néhány évig a nemzetközi jogi óriás, a Goodwin Procter LLP Los Angeles-i irodájában dolgozott. Ma már saját irodáját, a nagy médiacégeket kiszolgáló Benjamin Shapiro Legal Consultingot vezeti Los Angeles-ben.
Shapiro fiatalon vallásossá lett szülei mindig a republikánusokat támogatták. Bár a család a „liberális fészeknek” számító Los Angelesben élt, barátaik a konzervatív alapelvekkel rokonszenveztek. Ben konzervatív elkötelezettségét tovább növelte, amikor az UCLA-n testközelből tapasztalhatta meg a társadalmi igazságosság „bajnokainak” az amerikai egyetemeket elárasztó szociális demagógiáját. A magyarországi kampuszokon egyelőre ismeretlen hőfokon izzó, ám az amerikai intézményekben már jó ideje a szólásszabadság alapjait fenyegető kulturkampf progresszív oldalán felsorakozó aktivisták, a társadalmi igazságosság harcosai (angolul social justice warriorok, SJW) mindenki ellen kérlelhetetlen háborút folytatnak, aki nem osztja az általuk vallott világképet. Márpedig ez a világkép maga is állandóan változik, az alakítói folyton tisztuló „igazságlátásának” függvényében. Egyetlen alapelv változatlan benne: aki a hitvallás folyamatosan bővülő tételgyűjteménye szerint elnyomottnak számít, az egyben morálisan felsőbbrendűnek is tekintendő mindenki mással szemben. Csakhogy elnyomottnak lenni egyedül a SJW-k megfellebbezhetetlen ítéletei alapján lehetséges. Mindenki más ellen pedig gátlástalan, a teljes morális megsemmisítéséig tartó harcot kell folytatni.
Új generációs hadviselés a szélsõségek ellen
Ez az agresszív társadalom-átalakító lendület, amely észérvek helyett megelégszik az arrogáns tudatlansággal, elkerülhetetlenül összeütközésbe került Ben Shapiro igazságérzetével. Az események innen megállíthatatlanul vezettek Shapiro első könyvének a megjelenéséig. A Brainwashed: How Universities Indoctrinate America’s Youth (Agymosva: Hogyan nevelik át az amerikai fiatalságot az egyetemek) című művét valójában már az egyetem előtt, 17 évesen elkezdte megírni. A csaknem kétszázötven oldalas tanulmány látlelet a többségében szemellenzős balosok által dominált társadalom- és bölcsészettudományi kurzusokról, az eltérő véleményeket nehezen tűrő légkörről, a tananyagot meghatározó kulturális relativisták leplezetlen Nyugat- és Amerika-gyűlöletéről, és a szólásszabadságot figyelmen kívül hagyó társadalommérnökök növekvő erőszakosságáról.
A könyvet további nyolc kötet követte. Ezek közül az egyik, a Primetime Propaganda (Propaganda főműsoridőben) szülei egykori munkahelye, Hollywood politikaformáló elkötelezettségét mutatja be, kíméletlen pontossággal. Az anyag összeállításához Shapiro számos, az álomgyár gépezetét irányító nagyágyúval beszélt. A döntéshozók a szerző feltételezett balliberális szimpátiái miatt nyíltan vallottak a filmiparban általános konzervatív-ellenes diszkriminációról. A népszerű filmsorozatokat elemezve Shapiro részletesen ír az azokban elhelyezett politikai üzenetekről, amelyek egy-egy közkedvelt karakter viselkedésén, választásain keresztül a nézők érzelmeire hatva képesek döntően befolyásolni a közvéleményt.
A szélesebb közönség azonban újságcikkei, internetes rádióműsora, valamint a százezerszám megnézett és megosztott videói révén ismerkedhetett meg Shapiro tömör, lényegre törő kifejezésmódjával és nehezen támadható, kreatív példák sorával alátámasztott érvelési technikájával.
Első és mindmáig fő mentora a Trumpot győzelemhez segítő internetes portál megálmodója, az időközben elhunyt Andrew Breitbart volt. Shapiro maga is tevékeny részt vállalt az online hírközlés világába radikálisan új hangot hozó breitbart.com felépítésében. 2012-ben Shapiro lett a honlap főszerkesztője, de az alapító halála után a folyamatosan jobbra tolódó hangvétel miatt egyre kevésbé tudott azonosulni saját szerepével. Amint később visszaemlékezett: „Az alt-right számára a Breitbart vált a legkézenfekvőbb hírforrássá … a politikai korrektségre adható legitim válaszként tolták a fehér etnonacionalizmust, és a kommentszekció a fehérek felsőbbrendűségét hirdető mémgyárosok pöcegödrévé züllött.” Az oldal leplezetlenül Donald Trump kampánylapjává alakult. Amikor 2016 márciusában a későbbi elnök kampányfőnöke, Corey Lewandowski egy sajtóesemény után türelmetlenül megragadta Michelle Fieldsnek, a Breitbart riporternőjének a karját, a portál vezetősége saját munkatársa helyett a Trump-csapat mellé állt. Shapiro azonnal felmondott.
A távozás hírére a Breitbart és a mögötte álló teljes alt-right közösség támadásba lendült. Az antiszemitizmus elleni harc egyik élharcosa, az Anti Defamation League kutatása alapján a legtöbb antiszemita tartalmú Twitter bejegyzés az újságírók közül Ben Shapiro ellen irányult 2016-ban. A legmocskosabb trágárságokat, köztük a gázkamrák sűrű emlegetését tartalmazó üzenetek nagy részét a Trump elnök támogatói közül kikerülő, Breitbart-olvasó fehér nacionalisták, illetve korábbi kollégái fogalmazták meg.
Shapiro persze nem rettent meg, és az ismert jobbos véleményvezérrel, David Horowitz-zal közösen megalapította a baloldali média monitorozását felvállaló TruthRevolt weboldalt. Igaz, alig másfél évvel később lemondott az oldal főszerkesztői posztjáról, de csak azért, hogy még ugyanabban az évben, 2015-ben életre hívhassa saját hírportálját a The Daily Wire-t, amelynek azóta is a főszerkesztője.
A hit és a ráció mestere
Ben Shapiro 33 éves korára máris többet tett le az asztalra, mint amiről a legtöbb konzervatív aktivista álmodozhat. Két dolog azonban nem változott az életében. A zsidó vallás továbbra is meghatározza a mindennapjait. Kevés szabadidejében Talmudot tanul, és a Tóra tanította meg számára azt, hogy minden pillanatot értelmes cselekvéssel kell eltölteni. Ehhez – az elmondása szerint – sokat merít az utolsó lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi életéből. Elismeréssel adózik a Chábád sokrétű tevékenységének, gyakran tart beszédet a haszid mozgalom kiemelkedő rendezvényein – esetenként több ezer főből álló, lelkes hallgatóság előtt.
Másrészt ugyanazzal a hévvel ontja a frappáns és lényeglátó elemzéseit az amerikai politikai és kulturális élet visszásságairól, mint ambiciózus tinédzserként, amikor megkezdte köz-
életi szerepléseit. Bár közben megházasodott, két gyereke született, továbbra is kötelességének érzi a baloldali újbeszél öntelt szócsöveit megtanítani arra, hogy milyen az, amikor százezrek kísérik figyelemmel nyilvános bukásukat a vele folytatott polémia eredményeként. Mert az amerikai konzervativizmus legújabb nemzedékének ikonja rendületlenül viszi tovább elődei legnemesebb hagyományait: a korlátozott államba és a piaci szabadságba vetett hitet, az élet és a magántulajdon tiszteletét, az Izrael melletti kiállást. Mindezt ortodox zsidóként, mégis mint modern, a világ változásai közben is a helyes utat kereső ember. Mert vallásosnak lenni nem jelent egyet az elzárkózással. Ezt még az ellenfeleinek is meg kellett tanulniuk.
Réti János írása
A cikk az Egység magazin 95. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra. |
Megjelent: Egység Magazin 27. évfolyam 95. szám – 2017. április 26.