Három izraelit – két zsidót és egy arabot – sebesített meg kedd reggel halálosan, egyet pedig súlyosan egy arab merénylő a Jeruzsálemhez közel fekvő Hár Ádár település bejáratánál.

A 37 éves Nimer Mahmud Ahmed Aldzsamal Bét Szurikból érkezett a reggeli munkakezdéskor a fővárostól északnyugatra fekvő, baloldali beállítottságú és az arabokkal való békés együttélésben bízó zsidó településre. Ugyanúgy, mint más, palesztin falvakból érkező társai, ő is rendelkezett izraeli munkaengedéllyel. Hár Ádár bejáratánál – ahogyan ez más települések esetében is szokás – ellenőrizték a munkára érkezőket, nehogy fegyvert csempésszenek be a munkások. Amikor a biztonsági őrök – akik gyanúsnak találták a férfit – felszólították Áldzsámált, hogy álljon meg, ő fegyvert rántott, és tüzelt.

Hár Ádár

Áldozatai mind a biztonsági erők tagjai voltak. A helyszínre érkező mentők a sérültek közül hármat kritikus, egyet súlyos állapotban találtak, előbbiek nem sokkal később belehaltak sérüléseikbe. A negyedik sebesültet a jeruzsálemi Éjn Kárem kórházba szállították, ahol megoperálták, és lábadozik. Az Izraeli Mentőszolgálat mellett a Hácálá mentőszervezet emberei is a helyszínre siettek: „A sérültekhez futottam, akiknek a felsőtestén golyó ütötte sebek voltak. egyre több önkéntesünk érkezett, és segített a sebesültek ellátásában. Mentőorvosok, rohammentősök és más orvosok is jöttek, valamint megérkezett a Pszichotrauma és Krízis Egységünk is, akik érzelmi és pszichológiai támaszt nyújtanak egy-egy ilyen traumatikus helyszínen.  Sajnos a három nagyon komoly sérültet a helyszínen halottnak kellett nyilvánítanunk. Egy negyedik személyt is elláttunk, majd további kezelésre kórházba szállították őt”- mondta el Mosir Abu Katis, a Hácálá egyik arab önkéntese.

A három áldozat

„Nap mint nap tucatnyi munkás érkezik a közösségünkbe a hátsó kapun át. Vannak, akik a településen belül, építkezéseken dolgoznak, illetve családoknál végeznek házimunkát, mások a település körül végeznek munkát. Átvizsgálják és megmotozzák őket [belépés előtt], és Hár Ádár lakosainak jó a kapcsolata a munkásokkal”- mesélte egy helybeli asszony. „Ismerjük a terroristát, takarítóként dolgozott közösségünk néhány családjánál. Félelmetes belegondolni abba, mi történhetett volna, ha túljut a biztonsági ellenőrzésen, és eléri a néhány méterre levő iskolát, vagy valamelyik közeli házat.”

Az áldozatok közül a legfiatalabb a Beer Jáákovban lakó, 20 éves Szolomon Gávirijá volt, aki a Határrendészetnél teljesített szolgálatot. „Ismételten a határrendészek fizetnek súlyos árat azért, mert az előtérben dolgoznak. Te, Szolomon, az értékek embere voltál, aki saját maga elé helyezte Izrael Államát”- mondta gyászbeszédében a rendőrséget képviselő Ron Álsech. A fiatalember egy évvel korábban könnyebben sérült egy, a mostani merénylet helyszínéhez közel elkövetett késeléses merényletben. Felépülve azonnal csatlakozott bajtársaihoz: „Különleges tanítvány volt, hatalmas szívvel, aki szerette és védelmezni akarta országát.” Az egyik szemtanú arról is beszélt, hogyan támadott vissza a már sérült Gávirijá, és teperte le támadóját.

Vele egyidőben helyezték végső nyugalomra a 25 éves Or Árist is, aki Hár Ádár lakosa volt, és biztonsági őrként a település kapuját őrizte. Eltemették a merénylet Abu Gos arab városból származó halottját, Juszef Ottmánt is, aki szintén biztonsági őr volt. „Családod, barátaid és minden polgárunk egy borzalmas reggelére ébredtünk ezen a napon. Két ember indult munkába – egy jó és egy gonosz. Az egyik az életet szerette, a másik pedig gyilkos fegyverekkel érkezett. Micsoda hatalmas űr tátong e két ember között!”- emlékezett a temetésen megjelent Miri Regev kulturális- és sportminiszter. Jelen volt az ellenzék vezetője, Jicchák Herzog is, aki így beszélt: „Abu Gos a béke települése. Ma egy terrorista érkezett, hogy tönkretegye itt az életet. Azért jöttünk ide az ország minden részéről, hogy elmondjuk Önnek, polgármester úr, Abu Gos lakóinak és az ország arab polgárainak, hogy nem engedjük, hogy a terrorista lerombolja, amit Abu Gosban felépítettünk. A borzalmas fájdalom ellenére hiszünk abban, hogy túl leszünk ezen.”

A gyilkos fegyver

A támadás alapjaiban rengette meg azt a politikai szólamot, mely szerint a Palesztin Hatóság területén élő araboknak nagy mennyiségben kiosztott munkaengedély csökkenti a támadások számát. „A korábbi véleményeknek ellentmondva azt láttuk ma, hogy bármelyik palesztin, aki kapcsolatba lép Izraellel, lehet terrorista.” – közölte Jechiám Szászon, a Terrorelhárítási Iroda korábbi vezetője, aki azt is elmondta, hogy ismét bebizonyosodott, hogy semmi logika nincsen abban, hogy Izrael békemegállapodást kössön a Palesztin Hatósággal. „Ami különleges ebben a terrortámadásban az az, hogy egy érvényes munkaengedéllyel rendelkező palesztin követte azt el, ami azt jelenti, hogy jelenleg a biztonsági erők nem képesek valóban megvizsgálni és eldönteni, hogy melyik munkás veszélyes, és melyik nem; minden egyes palesztin, aki kapcsolatba kerül egy izraelivel, potenciális terrorista.” Ennek alapján a biztonsági erőknek alaposan újra kell gondolnia a munkaengedélyek kiadásának folyamatát. „Ahányszor adunk nekik valamit, időt nyerünk, elodázzuk a véget, de nem oldunk meg semmit. Kétségtelenül létezi együttműködés és közös érdek a Palesztin Hatóság és a Hámász között, hogy ártsanak Izraelnek.”

A támadás helyszíne

A merényletet a Hámász azonnal üdvözölte, és sok helyen cukorkát osztogattak a palesztin lakosság körében. A mérsékelt erőnek és békepartnernek tartott Fátáh is üdvözölte a támadást, és Facebook-oldalán hős mártírként emlegette az elkövetőt. Az EU és az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői elítélték a merényletet, és egyben kritikát is fogalmaztak meg a Hámásszal szemben, amiért tagjai örömmel fogadták a merénylet hírét.

Sajnos, ahogy az ilyenkor lenni szokott, számos internetes oldal relativizálta, illetve próbálta a valóstól eltérően feltüntetni az esetet. A Daily Mail például idézőjelbe tette a terrortámadás szót, és a rendőrt, valamint a két civil biztonsági őrt katonáknak titulálta. A CNN weboldalán a csendes, együttélést támogató, és a kapura nem elválasztóként, hanem összekötőként tekintő Hár Ádár település bejáratát, ahol a támadás történt, átkelőnek nevezte, megtévesztve ezzel az olvasókat, és nem megfelelő kontextusba helyezve az eseményeket. Ahelyett, hogy egy békés falusi kapubejáratot képzelnének el az olvasók, egy biztonsági eszközökkel felszerelt határátkelő képét vizionálják. Hasonlít ez ahhoz a folyamathoz, ami akkor játszódik le az emberek fejében, amikor Hár Ádárt telepnek nevezik, mintegy igazolva a merénylet „jogosságát” ezzel a kifejezéssel. A New York Times oldalán a „nyugati parti ellenőrzőpont”-ként említi a helyszínt, csökkentve annak a ténynek a jelentőségét, hogy a lakosok számára ismert, a faluban dolgozó férfi támadt izraeli emberekre.

A Hámász és a Fátáh is édességosztással ünnepelt a merényletet