A meghiúsított iráni hackertámadás után, amely mérgezővé próbálta tenni az izraeli ivóvizet, a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság vette át a vízművek védelmét. Eszközeik között éppúgy megtalálható a legmodernebb technológia, mint a különböző halfajták.

A Beer Sevában működő Eskol víztisztítóműben több tucat, ivóvízzel töltött akvárium áll, melyekben halak úszkálnak. Mozgásukat kamerák figyelik a nap 24 órájában és viselkedésükből következtetnek a vízminőség változására, hasonlóan az egykori szénbányákban használt kanárikhoz.

„A kisebb halak gyorsabban reagálnak a változásokra, a nagyobbak pedig a víz tulajdonságainak lassabb alakulásáról adnak visszajelzéseket. Az ellenőrzőteremben folyamatosan látják őket, és feltűnik, ha gyorsabban vagy lassabban kezdenek úszni” – mondta Ortál Schlafman, vízminőség-mérnök.

Az ellenőrzés szigorítása áprilisban vált szükségessé, amikor iráni hackerek megpróbáltak betörni az izraeli vízművek számítógépes irányítórendszerébe, hogy megemeljék a vízhez adagolt klór mennyiségét és így ártsanak a civil lakosságnak. A titkosszolgálat jelentése szerint az irániak közel jártak tervük megvalósításához, és felmerült az a gyanú, hogy a klór mellett más vegyi anyagokat is adagoltak volna az ivóvízhez. A támadók, akik a vízművek pumpáinak irányítását vették célba, amerikai és európai szervereket használtak fel, hogy kilétük titokban maradjon.

Az egészségügyi következmények mellett egy ilyen támadás esetén feltehetően le kellett volna állítani az ország nagy részének vízellátását, s így milliók maradtak volna víz nélkül.

„A támadás sokkal összetettebb volt, mint amit korábban gondoltak. Majdnem célhoz értek és nem világos, hogy végül miért nem jártak sikerrel” – mondta egy titkosszolgálati szakértő.

Egy nevét nem vállaló izraeli hivatalnok szerint az eset példa nélküli vészhelyzetet teremtett, mely egy civil célpontokat támadó adok-kapok folyamat kezdetét jelezheti. A polgári infrastruktúrát korábban mindkét ország tiszteletben tartotta.

Egy iráni kormánytisztviselő határozottan tagadta, hogy országa lenne felelős a támadásért. „Irán politikailag nem engedheti meg magának, hogy izraeli civileket mérgezzen meg. Ha pedig mégis Irán tette – hol van az izraeliek megfelelő válasza?”

A válasz később megérkezett: Irán egyik legfontosabb kikötője bénult meg egy hackertámadás miatt, hatalmas fennakadásokat okozva. Izraeli források szerint az ellentámadást Náftáli Benet leköszönő védelmi miniszter rendelte el. „Ez csak egy halk kopogás volt az ajtón, egy udvarias figyelmeztetés, hogy tudjuk, hol laktok” – magyarázta az izraeli forrás.”

Hivatalosan sem Irán, sem Izrael nem ismerte el a másik ország polgári infrastruktúrája ellen intézett támadást és az elszenvedett károk mértékéről sem számoltak be. „Irán kikötőiben mindig nagy fejetlenség uralkodik és gyakoriak a fennakadások” – állította egy iráni tisztviselő.

Az izraeli hackerek számára egyébként ismerős terep lehet a perzsa állam. Az iráni atomprogramban néhány évvel ezelőtt jelentős problémákat okozó Stuxnet vírus mögött is Izraelt gyanítják.

zsido.com

Forrás: TOI