Goldziher Ignác székesfehérvári emlékhelye

Száz éve szeptemberben leplezték le a koronázóváros Székesfehérvár világhíres szülöttjének, Goldziher Ignác orientalistának az emléktábláját.

Az iszlám kultúra úttörő tudósa, a világ egyik legismertebb magyarja, Goldziher Ignác 1850 nyarán látta meg a napvilágot Székesfehérváron, s Ábrahám szövetségében a Jicchák Jehuda héber nevet kapta. Már gyermekkorában csodagyermeknek tartották, aki magasan kitűnt osztálytársai közül.

Az egyetemen maga Eötvös József miniszter ajánlott neki ösztöndíj lehetőséget, melynek köszönhetően Goldziher már húsz évesen doktori címet szerzett. A Tudományegyetem és a Rabbiképző Intézet tanár, a Pesti Izraelita Hitközség titkára lett. A Magyar Tudományos Akadémia először levelező, majd 1892-től rendes tagja.

Szülőházának falán (Oskola utca 6.) a város neves szobrásza, a „várkastélyáról” is híres Bory Jenő (1879–1959) készített domborművet fehér márványból, melyet 1924. szeptember 7-én lepleztek le a polgármester-helyettes, az MTA, az egyetem és a néprajzi társaság küldötteinek jelenlétében. 

Az ünnepségen a Szózat eléneklése után Mátrai Rudolf (1870–1935), a cisztercita főgimnázium igazgatója méltatta Goldzihert:

„Jelentősége túlemelkedik Magyarország határain. Nemcsak a keleti nyelveknek és vallásoknak volt kiváló búvára, hanem a nemzeti tudományt is művelte és különösen a magyar néprajz sokat köszönhet neki. Magyar hazafiasságát azzal mutatta meg, hogy a neki felajánlott fényes külföldi állásokat nem fogadta el, mert ő csak magyar tudott és akart maradni.”

Az iszlám világhírű tudósa a Holló utca 4-ből

Goldziher Ignác professzor 100 éves évfordulója A 20. századforduló egyik, vagy talán a legjobban ismert magyar tudósa nem lipótvárosi bérpalotában vagy budai villában, hanem a pesti zsidónegyed egy szűk mellékutcájában, a Holló utca 4. szám alatti bérház első emeletén élt és alkotott. A világhírű tudóst, akit a legtöbb akadémia és tudományos társaság a tagjává választott, … Olvass tovább

Zsido.com