A Rebbe és a franciák
A franciaországi Chábád mozgalom egyike a legelső nyugat-európai lubavicsi közösségeknek, az első Chábád sliách pedig nem más volt, mint a későbbi hetedik lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi, aki apósának, a hatodik rebbének, Joszef Jichák Schneerson rabbinak a megbízásából érkezett ide. 1933-ban Berlinből érkezett a francia fővárosba, ahol folytatta a Németországban megkezdett munkát: tanított és támogatta a helyi zsidó közösséget, miközben egyetemi tanulmányokat folytatott és diplomát szerzett.
Gorodetsky rabbi irodája
A párizsi központot 1947-ben nyitotta meg az előző lubavicsi rebbe, Joszef Jichák Schneerson rabbi, Benjamin Gorodetsky rabbi vezetésével. A párizsi iroda nem csak Franciaországért felelt: ez volt az európai központ, ami a kontinensen kívül Észak-Afrika és Izrael közösségeit is irányította.
Gorodetsky rabbira érkezése után rögtön komoly feladat hárult, amikor felvállalta a Kelet-Európából menekült zsidó családok támogatását: Párizsban és környékén biztosított kóser étkezést, segített szállást találni és gondoskodott a hontalanok általános ellátásáról éppúgy, mint a vallási szükségleteikről. Franciaországban, ahogy Európa más részein is, komoly krízist okozott az éppen csak hogy működő zsidó intézményrendszer. Így Gorodetsky rabbi segítsége igen komoly támogatást jelentett a túlélők ellátásában.
Ebben az évben Menachem Mendel Schneerson rabbi is több hetet töltött Párizsban. Bár elsősorban azért utazott Európába, hogy édesanyját az Egyesült Államokba kísérje, természetesen részt vett a Chábád központ kezdeti munkáiban is: részt vett a menekültek ellátását segítő intézményrendszer felállításában és megalapított egy leányiskolát is.
A vallási élet területén is rengeteg tennivaló volt, és Gorodetsky rabbi minden téren igyekezett helytállni, legyen szó macesz vagy luláv beszerzéséről, imakönyvek és tálitok adományozásáról vagy kóser ételek előteremtéséről. A lubavicsi rebbe küldöttei fáradhatatlanul dolgoztak Franciaországban, hogy Európa-szerte újjáépítsék a holokauszt során elpusztult zsidó infrastruktúrát, és a túlélők számára lehetőséget teremtsenek az újrakezdésre.
Így például megszervezték egy nagy csoport írországi sakter oktatását, akik aztán Európa-szerte képeztek ki további saktereket. Tanítványaik a mai napig működnek Franciaországban, Olaszországban és Angliában. Szofer (hivatásos tóramásoló) képző intézetet hoztak létre, ahol szoferek egész generációi tanultak. Részt vettek 1200 tóratekercs rendbe hozatalában, ezek a tekercsek Európában és Izraelben találtak új otthonra. Az első franciaországi Chábád iskolákat is Gorodetsky rabbi alapította, így a Brunoy-ban található Tomchei Tmimim jesivát és a yerres-i Bett Rivka leányiskolát is.
A Gorodetsky rabbi vezette iroda nem csak Franciaországért felelt, egész Európa és Izrael, valamint Észak-Afrika közösségeiért is. Olyan kezdeményezések is fűződnek az európai központhoz, mint az izraeli lubavicsi települések megalapítása, vagy a tunéziai és marokkói Chábád iskolák megszervezése.
A francia chábád mozgalom napjainkban
Mára Franciaországban több mint száz településen vannak jelen a lubavicsi küldöttek, kisebb-nagyobb szervezettel, ezenfelül Párizsban még harmincöt önálló Chábád központ működik, amelyek a vallási élethez szükséges szolgáltatások és intézmények hihetetlenül széles skáláját kínálják a mintegy 50 ezer főt számláló lubavicsi közösségnek, a francia zsidóságnak és a turistáknak.
Bár a chábád haszidizmus askenáz gyökerű, Franciaországban mégis komoly bázisa van a szefárdok, elsősorban az egykori gyarmatokról bevándoroltak között. Oktatási hálózatuk bölcsődétől a középiskolákon át a felsőoktatási intézményekig ad lehetőséget a tanulásra, amit informális oktatási programjaik tucatjai egészítenek ki.
Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 149. szám – 2021. december 15.