Ezt mondta a franciaországi zsidó szervezeteket egyesítő szövetség frissen megválasztott vezetője.

A második világháború óta nem voltak a francia zsidók olyan nehéz helyzetben, mint most – szögezte le a 64 éves Francis Kalifat, a CRIF nevű zsidó ernyőszervezet új elnöke. Ezért legfontosabb feladatának az antiszemitizmus elleni küzdelmet nevezte meg, mert annak erősödése tehető felelőssé a kialakult állapotokért – írja tudósításában a Jewish Telegraphic Agency.

A CRIF számít a franciaországi zsidóság legfontosabb érdekvédelmi-politikai szervezetének, amely minden évben többször is vendégül látja az államfőt és a miniszterelnököt különféle fogadásokon és reprezentatív vacsorákon. A szervezet vezetőjét három évente választják meg.

Az egyhangú szavazással most megválasztott Kalifat Algériában született, a CRIF-nek az 1944-es megalapítása óta még sosem volt szefárd vezetője, pedig ő a szervezet 11. elnöke. A körülmények, amelyek között a megbízatást elvállalta, valóban nem egyszerűek. Az antiszemita incidensek százai miatt az utóbbi időben rekordot döntött a Franciaországból kivándorló zsidók száma. Ezeknek az incidenseknek egy jó része nem csak verbális atrocitást, hanem fizikai erőszakot is jelentett. Tavaly közel 8 ezren emigráltak Izraelbe, aminek köszönhetően most már az egymást követő második évben vezeti Franciaország azt a listát, ahonnan a legtöbb alijázó érkezik.

Amint arról beszámoltunk az antiszemitizmus franciaországi erősödését jól mutatják a most bemutatott kutatási adatok is. Az Ipsos 2015 első félévében végzett közvélemény-kutatásában szinte minden megkérdezett (92 százalék) szerint 2011 óta erősödött az antiszemitizmus Franciaországban. 42 százalékuk tapasztalt már valamilyen antiszemita megnyilvánulást és 11 százalékuk személyesen is érintett volt ezekben. Így nem csoda, hogy tízből hatan gondolták úgy, hogy a zsidók nagyobb biztonságban lennének Izraelben, mint Franciaországban. Sőt, 26 százalékuk komolyan foglalkozott az alija gondolatával.

Kalifat2

„Egyesítenünk kell az erőinket a harcban, amit az antiszemitizmus valamennyi formája ellen folytatunk, mert láthatjuk: az új antiszemitizmus az anticionizmus leple alatt hódít” – jelentette ki Kalifat, aki régóra vállal aktív szerepet cionista és zsidó témákban.

A francia zsidó közösség túlnyomó többségben szefárdokból áll, az askenáziak arányát nagyjából 30 százalékosra becsülik. Idáig mégis az utóbbiak közül kerültek ki a CRIF vezetői, amit többen annak jeleként tekintettek, hogy nincs valódi kapcsolat a szervezetet alkotó közösségek és a szervezet vezetése között.

Megválasztása utáni beszédében, Kalifat elsőként a szüleiről emlékezett meg: „Az anyám, egy valódi zsidó anya, mindig megértő volt, barátságos és toleráns. Az apám rendőrként szolgálta az országunkat és engem alázatosságra, türelemre és a mások elfogadására nevelt. De mindenekelőtt kötelezettségtudatra tanított.”

A holokauszt alatta a francia zsidók közel felét gyilkolták meg.

A kipa-vita

A félelmeket jól mutatja a néhány hónappal ezelőtti kipa-vita. Amikor Marseilleben egymást érték a zsidó közösség tagjai ellen elkövetett antiszemita bűncselekmények, a Consistoire nevű szervezet helyi elnöke úgy nyilatkozott a Le Figaro-nak, hogy szerinte a zsidóknak „le kellene venni kipájukat ezekben a szörnyű időkben”, ugyanis „az élet védelmének törvénye szent és sérthetetlen”.

Vele ellentétes álláspontot képviselt Michele Teboul, a CRIF egyik vezetője, aki „nem tudna olyan lépéseket támogatni, melyekkel évszázadokat távolodnának el attól az időtől, amikor a zsidók gyakorolhatták hitüket és a Francia Köztársaság polgáraiként szabadon élhettek”.

Két képviselő Meir Habib és Claude Goasguen szolidaritása jeleként kipában jelent meg a francia törvényhozásban. Ez azért is erős gesztus, mivel a francia állam deklaráltan szekuláris és a vallási jelképeket nem lehet használni közintézményekben.

Habib hangsúlyozta: „a vallásszabadság az egyik legfontosabb értéke Franciaországnak és veszélyes üzenet, ha megadjuk magunkat a terrorizmusnak”. A képviselő feltette a kérdést: „a háredi zsidók mit tegyenek, borotválják le a szakállukat? Ha félelemből nem viseljük a vallási jelképeket, az nem a megfelelő válasz a terrorra” – hangsúlyozta a politikus.

Claude Goasguen arról beszélt, hogy ő nem zsidó, de nem tudja elfogadni a helyzetet, ezért vállalt szolidaritást a zsidó közösséggel.

Végül a köztársasági elnök is megszólalt. Francois Hollande kijelentette: „tűrhetetlen, hogy hazánk polgárai támadások célpontjai legyenek a vallásuk miatt, és ezért azt kelljen mérlegelniük, hogy inkább eltitkolják azt”. A francia államfő arra bíztatta a zsidókat, hogy nyugodtan viseljenek kipát.

 

Munkatársunktól

Megszakítás